„A 100 éves Öregparkról...” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a (Forrás)
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
+
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>  
 +
<div align="justify">
 +
Mint ismeretes, az 1893-ban megalakított [[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960- as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.
  
Mint ismeretes, az 1893-ban megalakított [[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész) | Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960- as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.  
+
[[Véghely Dezső]] alispán a Részvénytársaság igazgató tanácsának 1886-tól, az 1897 áprilisában bekövetkezett haláláig tagja volt. Ő az említett cél legfőbb mozgatója, miután 1884-ben Almádiban [[Véghely-villa|birtokot vásárolt]], ami ráadásul szomszédos volt a park területével. Ez a terület is a veszprémi Káptalan tulajdona volt, és a Részvénytársaság csupán bérelte. Természetesen csak a Káptalan tudomásával történhettek a területen változtatások.  
  
[[Véghely Dezső]] alispán a Részvénytársaság igazgató tanácsának 1886-tól, az 1897 áprilisában bekövetkezett haláláig tagja volt. Ő az említett cél legfőbb mozgatója, miután 1884-ben Almádiban [[Véghely-villa | birtokot vásárolt]], ami ráadásul szomszédos volt a park területével. Ez a terület is a veszprémi Káptalan tulajdona volt, és a Részvénytársaság csupán bérelte. Természetesen csak a Káptalan tudomásával történhettek a területen változtatások.
+
A közvetlen parti sáv kivételével fásításra került a terület, és 1901-re már szép nagy fák voltak a parkban, Véghely buzgólkodása eredményeképpen. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött.  
  
A közvetlen parti sáv kivételével fásításra került a terület, és 1901-re már szép nagy fák voltak a parkban, Véghely buzgólkodása eredményeképpen. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött.
+
A Veszprémi Hírlap 1901. szeptember 1-én megjelent száma adta hírül a Almádi Fürdő Rt. elhatározását, miszerint ''„a Balaton parton kiirtatja a nádat, feltölteti a partot. Jövő évadra egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.“'' Az elhatározást tett követte, és a fent említett újság 1902. május 11-én megjelent híradása szerint: ''„Új mólót építtetett a Balatonba s e móló közepén áll a csinos [[Zenepavilonok Almádiban|zenepavilon]]. Almádi jóhírét bizonyítja, hogy a lakások nagyrészt lefoglaltak.“'' Megjegyzendő, hogy a „móló“ kifejezés alatt a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszt kell érteni.  
  
A Veszprémi Hírlap 1901. szeptember 1-én megjelent száma adta hírül a Almádi Fürdő Rt. elhatározását, miszerint ''„a Balaton parton kiirtatja a nádat, feltölteti a partot. Jövő évadra egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.“'' Az elhatározást tett követte, és a fent említett újság 1902. május 11-én megjelent híradása szerint: ''„Új mólót építtetett a Balatonba s e móló közepén áll a csinos [[Zenepavilonok Almádiban | zenepavilon]]. Almádi jóhírét bizonyítja, hogy a lakások nagyrészt lefoglaltak.'' Megjegyzendő, hogy a „móló“ kifejezés alatt a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszt kell érteni.
+
Ez időben még két említésre méltó dolog történt a parkban. Egyik az volt, hogy 1902. július 31-én felavatásra került a [[Petőfi-szobrunkról|Petőfi szobor]], amelynek körülményeire az újság következő számában visszatérünk. A másik érdekesség a Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számának híre. ''„Apad a Balaton. Almádiban oly alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni, Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot. Jövő évre meglepetés, a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyéb elárusítók lesznek. Szóval halad a mi kis Almádink; sőt ha vasút röpíti majd a vendégeket oda, felvesszük a versenyt bármelyik villany világításos balatoni fürdővel is.“''
  
Ez időben még két említésre méltó dolog történt a parkban. Egyik az volt, hogy 1902. július 31-én felavatásra került a [[Petőfi-szobrunkról | Petőfi szobor]], amelynek körülményeire az újság következő számában visszatérünk. A másik érdekesség a Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számának híre. ''„Apad a Balaton. Almádiban oly alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni, Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot. Jövő évre meglepetés, a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyéb elárusítók lesznek. Szóval halad a mi kis Almádink; sőt ha vasút röpíti majd a vendégeket oda, felvesszük a versenyt bármelyik villany világításos balatoni fürdővel is.“''
+
A mellékelt korabeli képes levelezőlapok minden szövegnél jobban illusztrálják az Öregpark múlt század eleji állapotát, illetve képét. </div>
  
A mellékelt korabeli képes levelezőlapok minden szövegnél jobban illusztrálják az Öregpark múlt század eleji állapotát, illetve képét.
+
= Forrás =
 +
[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref>  [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_06.pdf 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.]
  
==Forrás==
+
=Külső hivatkozás=
 +
<references/>
  
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.
+
{{DEFAULTSORT:100 éves Öregparkról}}  
 
+
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]][[Category:Balatonalmádi]]
{{DEFAULTSORT:Szaz eves oregparkrol}}
+
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+
[[Category:Balatonalmádi]]
+

A lap jelenlegi, 2014. január 8., 12:13-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

Mint ismeretes, az 1893-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960- as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.

Véghely Dezső alispán a Részvénytársaság igazgató tanácsának 1886-tól, az 1897 áprilisában bekövetkezett haláláig tagja volt. Ő az említett cél legfőbb mozgatója, miután 1884-ben Almádiban birtokot vásárolt, ami ráadásul szomszédos volt a park területével. Ez a terület is a veszprémi Káptalan tulajdona volt, és a Részvénytársaság csupán bérelte. Természetesen csak a Káptalan tudomásával történhettek a területen változtatások.

A közvetlen parti sáv kivételével fásításra került a terület, és 1901-re már szép nagy fák voltak a parkban, Véghely buzgólkodása eredményeképpen. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött.

A Veszprémi Hírlap 1901. szeptember 1-én megjelent száma adta hírül a Almádi Fürdő Rt. elhatározását, miszerint „a Balaton parton kiirtatja a nádat, feltölteti a partot. Jövő évadra egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.“ Az elhatározást tett követte, és a fent említett újság 1902. május 11-én megjelent híradása szerint: „Új mólót építtetett a Balatonba s e móló közepén áll a csinos zenepavilon. Almádi jóhírét bizonyítja, hogy a lakások nagyrészt lefoglaltak.“ Megjegyzendő, hogy a „móló“ kifejezés alatt a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszt kell érteni.

Ez időben még két említésre méltó dolog történt a parkban. Egyik az volt, hogy 1902. július 31-én felavatásra került a Petőfi szobor, amelynek körülményeire az újság következő számában visszatérünk. A másik érdekesség a Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számának híre. „Apad a Balaton. Almádiban oly alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni, Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot. Jövő évre meglepetés, a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyéb elárusítók lesznek. Szóval halad a mi kis Almádink; sőt ha vasút röpíti majd a vendégeket oda, felvesszük a versenyt bármelyik villany világításos balatoni fürdővel is.“

A mellékelt korabeli képes levelezőlapok minden szövegnél jobban illusztrálják az Öregpark múlt század eleji állapotát, illetve képét.

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja