Pilter Pál
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 4., 10:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb PILTER Pál (Somlóvásárhely, 1919. febr. 16.–Érd, 1968. márc. 3.) kohómérnök. =Élete= Édesapja pékmester volt. Veszprémben...”)
PILTER Pál (Somlóvásárhely, 1919. febr. 16.–Érd, 1968. márc. 3.) kohómérnök.
Élete
Édesapja pékmester volt. Veszprémben a piaristáknál érettségizett, mérnöki oklevelét Sopronban szerezte 1942-ben. 1942-től az Ózdi Nagyolvasztóban üzemmérnök, majd gyárrészlegvezető. 1952-től a Lenin Kohászati Művek új nagyolvasztójának üzembe helyezését vezette, 1955 és 1964 között a Dunai Vasmű főmérnöke, műszaki igazgatója, később a Vasipari Kutató Intézet igazgató-helyettese. A hazai és nemzetközi szakmai testületek tagja. Kutatásainak témája: a kis mangántartalmú nyersvasgyártás, a savanyú kohósítás. Szaklapokban és évkönyvekben számos tanulmánya jelent meg.
Művei
- Mangán a kohászatban. Budapest, 1968.
Irodalom
- (SzL): Dr. ~ 1919–1968. = Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 1968. 6. sz.
