Illyés Gyuláné
ILLYÉS Gyuláné, Kozmutza Flóra (Bp., 1905. nov. 21.–Bp., 1995. máj. 14.) tanár, gyógypedagógus, pszichológus.
Élete
A gyógypedagógiai pszichológia kiváló művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója. 1931-ben a budapesti tudományegyetemen (közben két évig (1927–1928-ban) a Sorbonne-on tanult), majd 1934-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán kapott oklevelet. 1931-ben filozófiából doktorált. 1934-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig a főiskolán tanított, különféle feladatokat vállalt, 1972 és 1980 között az intézmény főigazgatója volt. Több szakkönyv szerzője, társszerzője. Tanulmányai a főiskola évkönyveiben és szakmai folyóiratokban jelentek meg. Pályafutása alatt több új típusú gyógypedagógiai intézmény létesítését kezdeményezte, főigazgatóként sokat tett a szakmája társadalmi rangjának elismertetéséért. A 2. világháború után a költő-gyógypedagógus házaspár életének fontos helye volt Tihany.
Művei
- J. M. Guyan mint esztétikus. (Doktori disszertáció.) Bp., 1931.
- Értelmességi és ösztönvizsgálatok falusi gyermekeken. = ILLYÉS Gyula: Lélek és kenyér. Bp., 1940.
- Gyógypedagógiai pszichológia. (Társszerző.) Bp., 1968.
Irodalom
- Búcsúzunk ~tól. = Élet és Irodalom, 1995. máj. 26.
