Garai Gábor
GARAI Gábor (Bp., 1929. jan. 27.–Bp., 1987. szept. 9.) költő, műfordító. Apja Marconnay Tibor költő.
Élete
Gimnáziumi érettségi után közgazdasági tanulmányokba kezdett, de apjának politikai múltja miatt eltávolították az egyetemről. 1950 után a MÁV pénzügyi előadója, közben levelező tagozaton tanult a budapesti egyetemen, ahol 1960-ban végzett. 1958-tól az Európa Könyvkiadó lektora, majd az Élet és Irodalom belső munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese. A hetvenes évektől az írószövetségben is magas pozíciókat töltött be. Felesége veszprémi származású, így alakult ki közvetlen kapcsolata a várossal és annak lakóival. Veszprémi képeslapok c. versének színhelye a Séd-patak sétánya. Jelentős és gazdag volt műfordítói munkássága is. 1965-ben Kossuth-díjat, 1973-ban SZOT-díjat, három alkalommal (1959., 1963., 1979) József Attila-díjat kapott.
Művei
- A szenvedély évszaka. 1973.
Irodalom
- BÉLÁDY Miklós: Emberi szertartás. = Élet és Irodalom, 1961. 24. sz.
- KALDEBÓ Lóránt: ~, Doktor Valaki tévelygései. = Új Fórum, 1988.
