Almádi és a balatoni gőzhajózás
A balatoni gőzhajózás nagyon sok nehézséggel, Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István aktív közreműködésével, a Kisfaludy gőzös 1846. szeptember 21-i vízrebocsátásával vette kezdetét. A rendszeres hajójáratok megindítását 1847 tavaszára tervezték, addig kikötők építése és a legénység kiképzése folyt. Sok probléma adódott közben is, főleg a kikötők kiépítetlensége miatt. A 300 fő befogadására alkalmas hajó nemigen volt kihasználva. 1861-re megépült a déli vasút, 1863. október 22-én felavatták a siófoki zsilipet és 1866-ban új vasúti megálló épült Siófokon. Ettől kezdve a pesti utasokat Siófokról hajóval hozták át az északi partra, Füredre. Almádinak ez időben még nem volt kikötője, így nem is vett részt a hajóforgalomban. A Balaton Gőzhajózási Társaság gyakorlatilag megszűnt, amikor a Kisfaludyt 1887-ben szétbontották.
1888. október 21-én megalakult a Balaton-tavi Gőzhajózási Rt, és 1889 júniusában Hartmann József újpesti hajógyárában elkészült a társaság első hajója, a 450 fő befogadóképességű, Kelén névre keresztelt lapátkerekes személygőzös.
Az 1889. július 7-i újságban olvashatjuk: „...a Balaton új gőzöse ma kezdi meg rendszeres járatát Almádi és Balaton-Füred között... délután 1 órakor érkezik Almádiba s onnét 5 3/4 órakor indul vissza... s este 10 órakor tér vissza ismét Almádiba... a kikötő elkészültéig csak egyszer megy napjában Almádiból Füredre, később azomban esetleg többször is...”
1889. július 14-i hír: „... a gőzhajó járás csatlakozásba hozatott a siófoki vonattal... a menetrendet... állandóan közöljök.”
1889. augusztus 4.: „... Balatonfüred és Almádi között augusztus 5-től fogva naponta csak egyszer fog hajó közlekedni.”
1890. április 12.: „...a legnagyobb újdonság az idén a gőzhajó kikötő előtt elterülő szép sétahely lesz, melyet most töltenek fel... tetszetős kanyarulatokra egyengetik utait szakértő kezek..”
Az 1890. május 17-én megjelent a kenesei kikötő építéséről szóló hírből tudhatjuk meg, hogy az elmúlt évben az almádi kikötőt Holles Ferenc ácsmester készítette, aki a balatonfüredi építését is végezte.
1890. június 7. Almádi megnyitás: „...a zászló a kikötőben horgonyzó Kelén üdvözletére lengett háromszor... A fürdőfelügyelő rendezi a programot, amelynek keretében hajókirándulás lesz Siófokra és Füredre a Kelén-nel”.
1890. június 14.: „...a Kelén parancsnoka a világlátott Maske kapitány ... kazántisztítás miatt Almádiba nem közlekedik hajó június 13., július 18., augusztus 22. és szeptember 26-án...”
1890. augusztus 9.: „... balaton-fürediek a Kelén-nel egy kirándulást szerveztek Almádiba... a Kelén odaáll a szépen felcicomázott kikötőhídhoz, melyen lobogók lengése, „Rákóczy” muzsika mellett ott várt Almádi népe...”
1890. december 13.: „...az ős kiszolgált Kisfaludy helyett épült gőzös, a Kelén alighogy képes a Siófok, Balaton-Füred és Almádi közötti, naponként kétszeres szolgálatot elvégezni...”
A korabeli hírekből kiderül, hogy Almádi kikötője 1889-ben épült és csak ekkor kapcsolódott be a balatoni gőzhajózásba mint Siófok és Balatonfüred mellett a harmadik jelentős település.
1891-ben két új csavargőzöst állított forgalomba a részvénytársaság Kelén és Helka néven. Az eddigi lapátkerekes Kelént átkeresztelték Barossra. Ez a hajó látható az almádi képeslapokon, amint éppen itt horgonyoz. A Helka, amelyik az új Kelén ikertestvére volt, Balatonfüreden látható a parton mint vendéglő.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság 1991. (3. évf.) 2. sz. 2 p.
