„A Kurcz birtok története I.” változatai közötti eltérés

A lap 2011. november 14., 16:49-kori változata

Almádi “alapító atyáinak” egyike veszprémi lakos Kurcz Rudolf volt, akinek jelentős nagyságú birtoka volt Almádiban, leszármazottai ma is a városban élnek. Kompolthy Tivadar mellett csak ő az a személy, akinek nevét utca örökíti meg Almádiban az “alapítók” közül. Tekintsünk vissza a XIX. századra, mikor lett almádi birtokos Kurcz Rudolf, kinek a birtokát vásárolta meg. A kiinduló forrásunk mint eddig legtöbb esetben, az 1858 évi kataszteri felmérés térképes és szöveges anyaga.

A mellékelt térkép szerint a 3969-3973 helyrajzi számú terület Szelestei Ferenc örököseinek volt a birtoka 1858-ban, amelynek nagysága 3 katasztrális hold 542 négyszögöl volt és egy épület állt rajta. A birtok részei az alábbiak voltak:

Változás történt még 1858-ban, amikor Lódor József és neje Horváth Julianna veszprémi lakósok lettek az új tulajdonosai a terület egy részének, 2 k.hold és 1495 n.öl terjedelemben. 1869. május 5-én kelt bejegyzés szerint ismét tulajdonos változás történt, Vizler Jánosné született Boór Erzsébet veszprémi lakos személyében, aki 1500 osztrák értékű forintért vette meg a 2 k.hold 1495 n.öl nagyságú birtokot.

1858 évi térkép részlete, satírozva a Szelestei és Kun birtok területe.

1870. november 5-én kelt bejegyzés szerint, Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna, 2000 o.é. forintért megvették a változatlan nagyságú birtokot, amelyik a Remete patak jobb partján helyezkedett el. Majd 1875. április 30-án megveszik a birtokukkal szemben fekvő, 1468 n.öl nagyságú területet Kun Péter és neje Hamar Zsófia vörösberényi lakosoktól. Ez a birtok a Szt. Margit kápolnát telkét magába foglaló, az egykori piac és tűzoltó szertár területén túlnyúló, körülbelül a mai Hajnóczy lépcsőig terjedt. Az 1858 évi kataszteri adatok szerint a következő művelési ágú részekből állt a Kun birtok.

1882. augusztus 27-től került felfektetésre az önálló almádi telekkönyv, ugyanis addig csak a szentkirályszabadjai telekkönyv része volt Almádi. Ekkor Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna veszprémi lakosok birtoka két részből állt a következők szerint.

Itt egy dolgot meg kell említeni, nevezetesen azt, hogy 1858-ban Almádi két dűlőből állt. Az egyik a berényi, a másik pedig az almádi dűlő volt, a pontos lehatárolás külön ismertetés tárgya lehet.

A nagyobbik birtok, mint már szó esett róla a Remete patak jobb partján volt, a kisebbik pedig vele szemben, az út túloldalán. A telekkönyv mindkét területen azonosan pincét nevez meg, holott már 1858-bn, 44 n.ölet (közel 160 m2) elfoglaló 84 számú ház állt a telken. Ezt az épületet, talán a faszerkezetű verandával kibővítve, egy 1911. február 15- én kelt szerződés “Ház a Kápolna u. 2 sz. alatt, szőlő és erdő a berényi dűlőben” határozza meg.

Kurcz Rudolf a birtokaiból a későbbi években területeket adott el, aminek eredményeként, különösen a községház megépülése után, egy “településközpont” kezdett kialakulni, amire következő számunkban visszatérünk.

Forrás

Új Almádi Újság 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. o.