„Árvay Sándor” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ÁRVAY Sándor (Iszkáz, 1826. Júl. 28.–Zalaegerszeg, 1914.) jogász, honvédtiszt. Gimnáziumi tanulmányai után 1846-ban végzett a győri jogakadémián. Zalaegersz...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ÁRVAY Sándor (Iszkáz, 1826. Júl. 28.–Zalaegerszeg, 1914.) jogász, honvédtiszt. Gimnáziumi tanulmányai után 1846-ban végzett a győri jogakadémián. Zalaegerszegen gyakornok, 1947. október 4-én Zala vármegye országgyűlési ifjai közé választották. 1848-ban önkéntesként, elsők között jelentkezett a 7. honvédzászlóaljhoz. Őrmesterként vett részt a pákozdi és a schwechati csatákban, decemberben hadnaggyá léptették elő. 1849 februárjában fogságba esett, szeptemberben besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében bocsátották el. A kiegyezés után közhivatalt vállalt, 1972-től aljárásbíró Nagykanizsán. 1894-ben vonult nyugalomba, előbb Lukafán, később Zalaegerszegen telepedett le. | + | ÁRVAY Sándor |
| + | |||
| + | ([[Iszkáz]], 1826. Júl. 28.–Zalaegerszeg, 1914.) jogász, honvédtiszt. | ||
| + | |||
| + | ====== Élete: ====== | ||
| + | |||
| + | Gimnáziumi tanulmányai után 1846-ban végzett a győri jogakadémián. Zalaegerszegen gyakornok, 1947. október 4-én Zala vármegye országgyűlési ifjai közé választották. 1848-ban önkéntesként, elsők között jelentkezett a 7. honvédzászlóaljhoz. Őrmesterként vett részt a pákozdi és a schwechati csatákban, decemberben hadnaggyá léptették elő. 1849 februárjában fogságba esett, szeptemberben besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében bocsátották el. A kiegyezés után közhivatalt vállalt, 1972-től aljárásbíró Nagykanizsán. 1894-ben vonult nyugalomba, előbb Lukafán, később Zalaegerszegen telepedett le. | ||
| + | |||
| + | ====== Irodalom: ====== | ||
| + | |||
| + | MOLNÁR András: ~ emlékirata = HtK.,., 1989. 1. Sz. – A szabadságharc emlékei Zalában 1848–1849. (Szerk.: BÉRES Katalin.) Zalaegerszeg, 1998. | ||
A lap 2011. április 27., 10:06-kori változata
ÁRVAY Sándor
(Iszkáz, 1826. Júl. 28.–Zalaegerszeg, 1914.) jogász, honvédtiszt.
Élete:
Gimnáziumi tanulmányai után 1846-ban végzett a győri jogakadémián. Zalaegerszegen gyakornok, 1947. október 4-én Zala vármegye országgyűlési ifjai közé választották. 1848-ban önkéntesként, elsők között jelentkezett a 7. honvédzászlóaljhoz. Őrmesterként vett részt a pákozdi és a schwechati csatákban, decemberben hadnaggyá léptették elő. 1849 februárjában fogságba esett, szeptemberben besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében bocsátották el. A kiegyezés után közhivatalt vállalt, 1972-től aljárásbíró Nagykanizsán. 1894-ben vonult nyugalomba, előbb Lukafán, később Zalaegerszegen telepedett le.
Irodalom:
MOLNÁR András: ~ emlékirata = HtK.,., 1989. 1. Sz. – A szabadságharc emlékei Zalában 1848–1849. (Szerk.: BÉRES Katalin.) Zalaegerszeg, 1998.
