„Lőw Lipót” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Low_Lipot.jpg|200px|thumb]] | [[Image:Low_Lipot.jpg|200px|thumb]] | ||
| − | LŐW Lipót (Cerná Hora, 1811. máj. 22.–Szeged, 1875. okt. 13.) teológus, író. 1840-től Nagykanizsán rabbi, ahol elemi- és iparostanuló iskolát, 1842-ben egyletet is alapított. 1846–1850-es években Pápán, majd Szegeden rabbi. 1842-ben Pápán Magyar Zsinagóga címmel folyóiratot indított. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, a bukás után rövid időre fogházba került. 1859 és 1868 között szerkesztette a Ben Chananja c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Szorgalmazta, hogy a magyar zsidóságnak a kereskedelem mellett az iparral és a földműveléssel is kell foglalkozni. Kutatta a magyar zsidóság történetét és 1844-ben Nagykanizsán elsőként prédikált a zsinagógában magyarul. | + | LŐW Lipót (Cerná Hora, 1811. máj. 22.–Szeged, 1875. okt. 13.) teológus, író. |
| + | |||
| + | 1840-től Nagykanizsán rabbi, ahol elemi- és iparostanuló iskolát, 1842-ben egyletet is alapított. 1846–1850-es években Pápán, majd Szegeden rabbi. 1842-ben Pápán Magyar Zsinagóga címmel folyóiratot indított. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, a bukás után rövid időre fogházba került. 1859 és 1868 között szerkesztette a Ben Chananja c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Szorgalmazta, hogy a magyar zsidóságnak a kereskedelem mellett az iparral és a földműveléssel is kell foglalkozni. Kutatta a magyar zsidóság történetét és 1844-ben Nagykanizsán elsőként prédikált a zsinagógában magyarul. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
A lap jelenlegi, 2016. augusztus 12., 18:04-kori változata
LŐW Lipót (Cerná Hora, 1811. máj. 22.–Szeged, 1875. okt. 13.) teológus, író.
1840-től Nagykanizsán rabbi, ahol elemi- és iparostanuló iskolát, 1842-ben egyletet is alapított. 1846–1850-es években Pápán, majd Szegeden rabbi. 1842-ben Pápán Magyar Zsinagóga címmel folyóiratot indított. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, a bukás után rövid időre fogházba került. 1859 és 1868 között szerkesztette a Ben Chananja c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Szorgalmazta, hogy a magyar zsidóságnak a kereskedelem mellett az iparral és a földműveléssel is kell foglalkozni. Kutatta a magyar zsidóság történetét és 1844-ben Nagykanizsán elsőként prédikált a zsinagógában magyarul.
Művei
- A magyar zsinagóga...Pápa, 1847.
- Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiságról. Pápa, 1847.
- Alle Hilfe kommt von Gott. Pápa, 1848.
- Történeti és vallástudományi értekezések. Szeged, 1861.
- A zsidó eskü múltja, jelene és jövője. Pest, 1868.
- Gesammelte Schriften. 1–5. Köt. (Kiad.: LŐW Immánuel.) Szeged, 1889–1900.
Irodalom
- LŐW Immánuel: A szegedi zsidók 1785–1885. (Társszerző.) Szeged, 1885.
- Lőw Lipót (1811–1875). = Egy marék virág. 1. Köt. Tel-Aviv, 1986.
- HARASZTI György: A “ Ben Chananja” szerkesztője...= A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged, 1990.
- KOMLÓS Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaus-tig. 1-2. Köt. Budapest. 1997.
