„Regnard Gergely” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.–Henrichau, 1732. szept. 27.) apát. Zirci apát. =Élete= Sziléziai ciszterci szerzete...”)
 
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Regmard_Gergely.jpg|thumb]]
+
[[Image:Regmard Gergely.jpg|thumb]]  
  
REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.–Henrichau, 1732. szept. 27.) apát. Zirci apát.
+
REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.–Heinrichau, 1732. szept. 27.) apát. Zirci apát.  
  
=Élete=
+
= Élete =
  
Sziléziai ciszterci szerzetes, 1715 és 1725 között a Zirci Apátság adminisztrátora. Társaival együtt Pápáról irányította a Zirci Apátság és a falu újjáélesztését. 1725-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották. Megtanult magyarul, telepeseket hívott: Nagytevelre, Bakonykoppányba és más falvakba irányította őket. 1726-ban elkészítette Witwer Atanáz karmelita építésszel az új zirci monostor terveit. Még ebben az évben négy szerzetessel a zirci ideiglenes házukba költözött, abba az emeletes épületbe, amely ma is áll a bakonybéli út torkolatával szemben. Személyesen jelölte ki a templom és a kolostor helyét, felkereste az apátság előszállási birtokát. Az építkezés költségeire 12 ezer forintot adott a zirci adminisztrátornak. Bécsben kőműves-csapatot szervezett, akik a következő év márciusában elkezdték az építkezést. 1727-ben ismét járt Zircen és Előszálláson, március 12-én lerakták az egy emeletes barokk monostor alapkövét.
+
Sziléziai ciszterci szerzetes, 1715 és 1725 között a Zirci Apátság adminisztrátora. Társaival együtt Pápáról irányította a Zirci Apátság és a falu újjáélesztését. 1725-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották. Megtanult magyarul, telepeseket hívott Nagytevelre, Bakonykoppányba és más falvakba irányította őket. 1726-ban elkészítette Witwer Atanáz karmelita építésszel az új zirci monostor terveit. Még ebben az évben négy szerzetessel a zirci ideiglenes házukba költözött, abba az emeletes épületbe, amely ma is áll a bakonybéli út torkolatával szemben. Személyesen jelölte ki a templom és a kolostor helyét, felkereste az apátság előszállási birtokát. Az építkezés költségeire 12 ezer forintot adott a zirci adminisztrátornak. Bécsben kőműves-csapatot szervezett, akik a következő év márciusában elkezdték az építkezést. 1727-ben ismét járt Zircen és Előszálláson, március 12-én lerakták az egy emeletes barokk monostor alapkövét.  
  
==Irodalom==
+
== Irodalom ==
  
*A Ciszterci Rend tört.
+
*A Ciszterci Rend története
*ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942.
+
*ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942.  
*A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.  
+
*A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.
  
 
[[Category:Életrajzok]]
 
[[Category:Életrajzok]]

A lap jelenlegi, 2013. január 21., 08:50-kori változata

Regmard Gergely.jpg

REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.–Heinrichau, 1732. szept. 27.) apát. Zirci apát.

Élete

Sziléziai ciszterci szerzetes, 1715 és 1725 között a Zirci Apátság adminisztrátora. Társaival együtt Pápáról irányította a Zirci Apátság és a falu újjáélesztését. 1725-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották. Megtanult magyarul, telepeseket hívott Nagytevelre, Bakonykoppányba és más falvakba irányította őket. 1726-ban elkészítette Witwer Atanáz karmelita építésszel az új zirci monostor terveit. Még ebben az évben négy szerzetessel a zirci ideiglenes házukba költözött, abba az emeletes épületbe, amely ma is áll a bakonybéli út torkolatával szemben. Személyesen jelölte ki a templom és a kolostor helyét, felkereste az apátság előszállási birtokát. Az építkezés költségeire 12 ezer forintot adott a zirci adminisztrátornak. Bécsben kőműves-csapatot szervezett, akik a következő év márciusában elkezdték az építkezést. 1727-ben ismét járt Zircen és Előszálláson, március 12-én lerakták az egy emeletes barokk monostor alapkövét.

Irodalom

  • A Ciszterci Rend története
  • ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942.
  • A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.