„Horváth Konstantin: Zirc története” változatai közötti eltérés
a |
|||
(27 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
12. sor: | 12. sor: | ||
---- | ---- | ||
<blockquote>Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a [http://www.ocist.hu/ ciszterci rend] Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben. </blockquote> | <blockquote>Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a [http://www.ocist.hu/ ciszterci rend] Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben. </blockquote> | ||
− | Zirc, 1930. júl. 12.<br>Dr. Horváth Konstantin.<br>[[Image:Zirc tortenete02.jpg|thumb|center|150px | + | Zirc, 1930. júl. 12.<br>Dr. Horváth Konstantin.<br>[[Image:Zirc tortenete02.jpg|thumb|center|150px]] |
[[Image:Zirc tortenete01.jpg|thumb|center|450px]] | [[Image:Zirc tortenete01.jpg|thumb|center|450px]] | ||
21. sor: | 21. sor: | ||
</center> | </center> | ||
---- | ---- | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
+ | = Tartalomjegyzék = | ||
− | + | *[[#Bevezet.C3.A9s|Bevezetés]] | |
− | + | ||
− | + | #rész: [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Zirc a középkorban (1182—1530)]] | |
+ | ##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#I._Az_.C5.91si_zirci_templom_.C3.A9s_monostor|Az ősi zirci templom és monostor]] | ||
+ | ##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#II._A_zirci_ap.C3.A1ts.C3.A1g_k.C3.B6z.C3.A9pkori_gazd.C3.A1lkod.C3.A1sa|A zirci apátság középkori gazdálkodása]] | ||
+ | ##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#III._Kiknek_nev.C3.A9t_.C5.91rizte_meg_Zirc_k.C3.B6z.C3.A9pkori_t.C3.B6rt.C3.A9nete.3F|Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?]] | ||
+ | ##A „Szent Bakony" | ||
+ | ##Zirc első írója | ||
+ | ##Zirc az egyházkormányzat szolgálatában | ||
+ | ###A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral | ||
+ | ###A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal | ||
+ | ###A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében | ||
+ | ###A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben | ||
+ | ##A zirci apátság hanyatlása a középkor végén | ||
+ | #rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.) | ||
+ | ##Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609) | ||
+ | ##Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659) | ||
+ | ##A ciszterci rend visszaszerzi Zircet | ||
+ | ##A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig | ||
+ | ###Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva? | ||
+ | ###Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá? | ||
+ | ###Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig? | ||
+ | ###Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző : a győri és óvári vámot | ||
+ | #rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814) | ||
+ | ##Lilienfeld és Henrichau | ||
+ | ##Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.) | ||
+ | ##A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699) | ||
+ | ##A henrichaui uralom szomorú kezdete | ||
+ | ##Zirc újra a ciszterciek otthona | ||
+ | ##Hogyan épült a zirci apátsági templom? | ||
+ | ##A henrichaui-zirci apátok | ||
+ | ##Szerzetes élet Zircen a XVIII. században | ||
+ | ##Zirc község élete a XVIII. században | ||
+ | ###A falu | ||
+ | ###A major | ||
+ | ###Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században | ||
+ | ##A zirci apátság elszakadása Henrichautól | ||
+ | #Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923) | ||
+ | ##Új célok, új utak | ||
+ | ##A zirci monostor a XIX. században | ||
+ | ###Építkezések | ||
+ | ###Szerzetesélet | ||
+ | ##A magyar apátok | ||
+ | ##Zirc község a XIX. században | ||
+ | ###A falu lassú fejlődése | ||
+ | ###A történelem zökkenőinél | ||
+ | ##A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században | ||
+ | #rész: A világháború után | ||
− | A | + | **[[A zirci apátok|A zirci apátok]] |
+ | **[[Oklevéltár|Oklevéltár]] | ||
+ | **A legfontosabb irodalom | ||
+ | **Név- és tárgymutató | ||
− | Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni. | + | = Bevezetés = |
+ | |||
+ | Az a lelkes munka, mellyel [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]] dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta. | ||
+ | |||
+ | De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.) | ||
+ | |||
+ | A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban. | ||
+ | |||
+ | Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni. | ||
Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig. | Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig. | ||
− | Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt | + | Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek. |
− | emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek. | + | |
+ | <br> | ||
+ | |||
+ | ---- | ||
+ | <center> | ||
+ | '''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]] [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Folytatás]]''' | ||
+ | </center> | ||
+ | ---- | ||
+ | |||
+ | = Külső hivatkozás = | ||
+ | |||
+ | [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/web/Wiki/Zirc/Zirc_tortenete.pdf Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható] | ||
− | |||
− | |||
[[Category:Könyvek]] [[Category:Zirc]] | [[Category:Könyvek]] [[Category:Zirc]] |
A lap jelenlegi, 2011. szeptember 9., 14:44-kori változata
Írta
S. O. CIST.
Egyházmegyei Könyvnyomda
Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a ciszterci rend Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben.Zirc, 1930. júl. 12.
Dr. Horváth Konstantin.
Clairvaux-i Szent Bernát
egyházdoktorrá avatásának
százéves emlékezetére
1930-ban, Szent Imre-esztendejében.
Tartalomjegyzék
- rész: Zirc a középkorban (1182—1530)
- Az ősi zirci templom és monostor
- A zirci apátság középkori gazdálkodása
- Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?
- A „Szent Bakony"
- Zirc első írója
- Zirc az egyházkormányzat szolgálatában
- A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral
- A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal
- A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében
- A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben
- A zirci apátság hanyatlása a középkor végén
- rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.)
- Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609)
- Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659)
- A ciszterci rend visszaszerzi Zircet
- A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig
- Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva?
- Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá?
- Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig?
- Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző : a győri és óvári vámot
- rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814)
- Lilienfeld és Henrichau
- Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.)
- A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699)
- A henrichaui uralom szomorú kezdete
- Zirc újra a ciszterciek otthona
- Hogyan épült a zirci apátsági templom?
- A henrichaui-zirci apátok
- Szerzetes élet Zircen a XVIII. században
- Zirc község élete a XVIII. században
- A falu
- A major
- Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században
- A zirci apátság elszakadása Henrichautól
- Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923)
- Új célok, új utak
- A zirci monostor a XIX. században
- Építkezések
- Szerzetesélet
- A magyar apátok
- Zirc község a XIX. században
- A falu lassú fejlődése
- A történelem zökkenőinél
- A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században
- rész: A világháború után
- A zirci apátok
- Oklevéltár
- A legfontosabb irodalom
- Név- és tárgymutató
Bevezetés
Az a lelkes munka, mellyel Békefi Remig dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta.
De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.)
A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban.
Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni.
Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig.
Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek.
Külső hivatkozás
Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható