„Eötvös Károly” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. =Élet...”) |
a |
||
| (4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Eotvos_Karoly.jpg|200px|thumb]] |
| − | EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. | + | EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti | + | Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét. |
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. | + | *Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Budapest, 1901. |
| − | *Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. | + | *Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Budapest, 1905. |
| − | *Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. | + | *Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Budapest, 1901., 1957., 1982. |
| − | *A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. | + | *A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Budapest, 1904. |
| − | *A Bakony. | + | *A Bakony. Budapest, 1909. |
| − | *A balatoni utazás vége. | + | *A balatoni utazás vége. Budapest, 1909. |
| − | *A Jókai-nemzetség. | + | *A Jókai-nemzetség. Budapest, 1906. |
| − | *Megakad a vármegye. (Vál. elb.) | + | *Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Budapest, 1952. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: | + | *DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: Eötvös Károly, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz. |
| − | *GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) | + | *GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Budapest, 1970. |
| − | *TÓTH Jánosné: | + | *TÓTH Jánosné: Eötvös Károly. Bibliográfia. Veszprém, 1987. |
| − | *KÖVY Zsolt: | + | *KÖVY Zsolt: Eötvös Károly és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz. |
| − | *HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. | + | *HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. Eötvös Károly és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz. |
| − | *Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. | + | *Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Veszprém, 1996. |
| − | *A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék | + | *A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék Eötvös Károly munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Veszprém, 1996. |
| − | *HUSZÁR Ágnes: | + | *HUSZÁR Ágnes: Eötvös Károly nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz. |
{{DEFAULTSORT:Eotvos Károly}} | {{DEFAULTSORT:Eotvos Károly}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 30., 14:56-kori változata
EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.
Élete
Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.
Művei
- Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Budapest, 1901.
- Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Budapest, 1905.
- Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Budapest, 1901., 1957., 1982.
- A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Budapest, 1904.
- A Bakony. Budapest, 1909.
- A balatoni utazás vége. Budapest, 1909.
- A Jókai-nemzetség. Budapest, 1906.
- Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Budapest, 1952.
Irodalom
- DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: Eötvös Károly, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz.
- GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Budapest, 1970.
- TÓTH Jánosné: Eötvös Károly. Bibliográfia. Veszprém, 1987.
- KÖVY Zsolt: Eötvös Károly és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz.
- HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. Eötvös Károly és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
- Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Veszprém, 1996.
- A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék Eötvös Károly munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Veszprém, 1996.
- HUSZÁR Ágnes: Eötvös Károly nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz.
