„A Kurcz birtok története II.” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az 1800-as évek utolsó harmadában megindult a nagyobb szőlőbirtokok felparcellázása. Ennek legfőbb okát a filoxera...”) |
a |
||
| (5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
| − | Az 1800-as évek utolsó harmadában megindult a nagyobb szőlőbirtokok felparcellázása. Ennek legfőbb okát a filoxera vészben láthatjuk amellett, hogy a szőlőkben levő házak is mind több esetben átalakítva, vagy anélkül nyaralási célokat szolgáltak, még az újratelepített szőlőkben is. Később ezek az épületek inkább ez utóbbi funkciót töltötték be és a szőlőművelés másodlagossá vált. Így történt ez az 1870-ben még szőlőként vásárolt Kurcz birtokon is, megjegyzendő, hogy lényegesen később, mint más birtokoknál. Mint korábban megjelent számunkban ismertetésre került, az első telekeladás Pethe Viktor számára történt 1906 március 27-én kelt szerződés szerint . Időközben annyi változás történt még, hogy 1908 április 8-án kelt telekkönyvi bejegyzés szerint a birtok tulajdonosa Kurcz Gyula és neje Nagy Góczán Karolin öröklés és osztály következtében. | + | Az 1800-as évek utolsó harmadában megindult a nagyobb szőlőbirtokok felparcellázása. Ennek legfőbb okát a filoxera vészben láthatjuk amellett, hogy a szőlőkben levő házak is mind több esetben átalakítva, vagy anélkül nyaralási célokat szolgáltak, még az újratelepített szőlőkben is. Később ezek az épületek inkább ez utóbbi funkciót töltötték be és a szőlőművelés másodlagossá vált. Így történt ez az 1870-ben még szőlőként vásárolt Kurcz birtokon is, megjegyzendő, hogy lényegesen később, mint más birtokoknál. Mint korábban megjelent számunkban ismertetésre került, az első telekeladás Pethe Viktor számára történt 1906 március 27-én kelt szerződés szerint . Időközben annyi változás történt még, hogy 1908 április 8-án kelt telekkönyvi bejegyzés szerint a birtok tulajdonosa Kurcz Gyula és neje Nagy Góczán Karolin öröklés és osztály következtében. |
| − | [[Image: | + | [[Image:Kurcz terkep.jpg|thumb]] |
Több telek egyidejű eladására került sor az 1910. október 31-én kelt szerződések szerint. Ennek során a már említett Pethe birtok és a Kurcz villa közötti területen öt telek kialakítására került sor. Az említett öt telek azért érdekes számunkra, mert ez a településközpont szándékolt megvalósítását jelezte. Ne felejtsük akkor már állt a községháza és a kápolna, mindkét építmény csaknem minden esetben a település központjában helyezkedik el. | Több telek egyidejű eladására került sor az 1910. október 31-én kelt szerződések szerint. Ennek során a már említett Pethe birtok és a Kurcz villa közötti területen öt telek kialakítására került sor. Az említett öt telek azért érdekes számunkra, mert ez a településközpont szándékolt megvalósítását jelezte. Ne felejtsük akkor már állt a községháza és a kápolna, mindkét építmény csaknem minden esetben a település központjában helyezkedik el. | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
| 184 négyszögöl | | 184 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
| − | | '''2.''' 1002 „ „ Segesdy Sándor és neje Steinecker Mária | + | | '''2.''' 1002 „ „ Segesdy Sándor és neje Steinecker Mária |
| 210 „ | | 210 „ | ||
|- | |- | ||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
A parcellázást megelőzően 1885 júniusi telekkönyvi bejegyzés szerint ''„128 ölet tevő rész pedig mint kápolna tér vagyis köztér képpen kitüntettetik”.'' Ekkor jegyezték be a kápolna telkét, amit Kurcz Rudolf ajándékozott a községnek. | A parcellázást megelőzően 1885 júniusi telekkönyvi bejegyzés szerint ''„128 ölet tevő rész pedig mint kápolna tér vagyis köztér képpen kitüntettetik”.'' Ekkor jegyezték be a kápolna telkét, amit Kurcz Rudolf ajándékozott a községnek. | ||
| − | == | + | ==Kapcsolódó cikkek== |
| + | *[[A Kurcz birtok története I.]] | ||
| − | + | == Forrás == | |
| − | [[ | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2003/UAU_2003_07.pdf 2003. (15. évf.) 7. sz. 2. p.] |
| − | [[Category:Balatonalmádi]] | + | |
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
| + | |||
| + | {{DEFAULTSORT:Kurcz birtok története II.}} | ||
| + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. július 1., 17:23-kori változata
Az 1800-as évek utolsó harmadában megindult a nagyobb szőlőbirtokok felparcellázása. Ennek legfőbb okát a filoxera vészben láthatjuk amellett, hogy a szőlőkben levő házak is mind több esetben átalakítva, vagy anélkül nyaralási célokat szolgáltak, még az újratelepített szőlőkben is. Később ezek az épületek inkább ez utóbbi funkciót töltötték be és a szőlőművelés másodlagossá vált. Így történt ez az 1870-ben még szőlőként vásárolt Kurcz birtokon is, megjegyzendő, hogy lényegesen később, mint más birtokoknál. Mint korábban megjelent számunkban ismertetésre került, az első telekeladás Pethe Viktor számára történt 1906 március 27-én kelt szerződés szerint . Időközben annyi változás történt még, hogy 1908 április 8-án kelt telekkönyvi bejegyzés szerint a birtok tulajdonosa Kurcz Gyula és neje Nagy Góczán Karolin öröklés és osztály következtében.
Több telek egyidejű eladására került sor az 1910. október 31-én kelt szerződések szerint. Ennek során a már említett Pethe birtok és a Kurcz villa közötti területen öt telek kialakítására került sor. Az említett öt telek azért érdekes számunkra, mert ez a településközpont szándékolt megvalósítását jelezte. Ne felejtsük akkor már állt a községháza és a kápolna, mindkét építmény csaknem minden esetben a település központjában helyezkedik el.
A fent említett szerződés alapján a következők vettek telket, a mellékelt térképen bejelöltek szerint.
| 1. 1000 helyrajzi szám, Bognár Lajosné sz. Steinecker Teréz | 184 négyszögöl |
| 2. 1002 „ „ Segesdy Sándor és neje Steinecker Mária | 210 „ |
| 3. 1004 „ „ Szűcs András | 160 „ |
| 4. 1005 „ „ Kálmán Józsefné sz. Wágner Anna | 186 „ |
| 5. 1008 „ „ Erhardt Imre | 312 „ |
Mindegyik telekhez hozzátartozott – kivéve a Szűcs-félét – a Remete patak telek előtti szakasza, továbbá a patak és az út közötti terület. Erre utal a Bognárné-féle (hrsz. 1000) telekkel összefüggő telekkönyvi bejegyzés miszerint: „Az 1910. október 31-én kelt adás-vevési szerződés alapján a 324/193.2.b. számú ingatlanon átvonuló patakmeder közös használata és ezen birtok déli oldalán 3 méter széles vicinális út és patakhoz gyalog és szekérrel való járás s közlekedés szolgalmi joga 396 sz. telekjegyzőkönyvben a 325/193.2.b.(1002-re vonatkozik) ingatlan mindenkori tulajdonosa számára bekebelezve.”
Mai helyzet: Martinovics u. 2 sz. a volt Gézike nyaraló jelentősen átépítve még látható.
Martinovics u. 4 sz. csaknem eredeti állapotában létezik. (1002 hrsz.)
Martinovics u. 6 sz. eredeti állapotban álló, karbantartott épület (1000 hrsz.)
Martinovics u. 8 sz. eredeti állapotban álló, karbantartott épület (1005) .
Martinovics u. 12 sz. Rózsakert vendéglő felismerhetetlenségig átépítve
Martinovics u. 16 sz. Kurcz Rudolf háza, a torony kivételével helyreállítva
A történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Rózsakert vendéglő épületét háborúban bombatalálat érte és akkor nem került helyreállításra.
A parcellázást megelőzően 1885 júniusi telekkönyvi bejegyzés szerint „128 ölet tevő rész pedig mint kápolna tér vagyis köztér képpen kitüntettetik”. Ekkor jegyezték be a kápolna telkét, amit Kurcz Rudolf ajándékozott a községnek.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2003. (15. évf.) 7. sz. 2. p.
