„Zirc története” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy l...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. | Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. | ||
A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették. | A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették. | ||
Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. | Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek. | ||
Forrás: | |||
Zirc és környéke. Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor. | |||
A lap 2011. március 17., 13:02-kori változata
Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat.
A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették.
Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek.
Forrás:
Zirc és környéke. Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor.