„Dicenty Dezső síremléke” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{InfoboxSzobor | |||
|alkotás=Dicenty Dezső síremléke | |||
|kép=Dicenty sir1.JPG | |||
|helye=Református temető (bal oldal) (Balatonfüred, Bajcsy-Zsilinszky u.) | |||
|év=1990. április 20. | |||
|alkotó= | |||
|anyag=kő | |||
|felirat=Dicenty Dezső 1879-1965 Kiváló szőlész borász kutató, a M. Kir. Ampelológiai Intézet igazgatója 1920-1942 Halálának 25. évfordulóján állította a Szőlészeti és Borászati Emlékbizottság | |||
}} | |||
''Állíttatta:'' Szőlészeti és Borászati Emlékbizottság | ''Állíttatta:'' Szőlészeti és Borászati Emlékbizottság | ||
''Avató:'' Kiss Ervin szőlőnemesítő, az emlékbizottság titkára | ''Avató:'' Kiss Ervin szőlőnemesítő, az emlékbizottság titkára | ||
[[Image:Dicenty sir2.JPG|thumb|left|200px]] | |||
Dicenty Dezső szőlész, borász (Szekszárd, 1879. október 16. - Balatonfüred, 1965. április 25.). A XX. század első felében a magyar szőlészet és borászat nemzetközileg is elismert személyisége volt. Tudományos munkásságát a szőlészeti talajtan terén fejtette ki, s hazai megalapítójának tekinthető. 1905-től az Ampelológiai Intézetben dolgozott, 1920-tól igazgatója, később kisérletügyi főigazgatója volt. A balatonedericsi Állami Szénkéneggyár létrehozásának kezdeményezője, az első Magyar Állami Borkősavgyár alapítója és igazgatója volt. Előkészítette az 1936. évi bortörvényt. Kiemelkedő munkája A magyar | Dicenty Dezső szőlész, borász (Szekszárd, 1879. október 16. - Balatonfüred, 1965. április 25.). A XX. század első felében a magyar szőlészet és borászat nemzetközileg is elismert személyisége volt. Tudományos munkásságát a szőlészeti talajtan terén fejtette ki, s hazai megalapítójának tekinthető. 1905-től az Ampelológiai Intézetben dolgozott, 1920-tól igazgatója, később kisérletügyi főigazgatója volt. A balatonedericsi Állami Szénkéneggyár létrehozásának kezdeményezője, az első Magyar Állami Borkősavgyár alapítója és igazgatója volt. Előkészítette az 1936. évi bortörvényt. Kiemelkedő munkája A magyar | ||
szőlőbirtok sorsa (1936). Számos sikeres hazai és külföldi kiállítást rendezett, ezért 1938-ban a Francia Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntették ki. Hazánk az ő közvetítésével lett a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) alapító tagja. Tevékenyen részt vett a balatoni borok népszerűsítésében, a füredi borhetek rendezésében. Füredi szőlőjét példásan gondozta. 1942-ben csak látásának romlása miatt ment nyugdíjba. 1945 után nyugdíját megvonták, kitelepítették. Füreden élt nehéz körülmények között. Látását elveszítette, idegenek gondozták, birtokának eladogatásából élt, s elhagyatva halt meg. Sírkövét a tiszteletére rendezett emlékülés keretében állították. 1990-ben arcképe megjelent a Mezőgazdaságunk Nagyjai levelezőlap sorozatban. | szőlőbirtok sorsa (1936). Számos sikeres hazai és külföldi kiállítást rendezett, ezért 1938-ban a Francia Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntették ki. Hazánk az ő közvetítésével lett a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) alapító tagja. Tevékenyen részt vett a balatoni borok népszerűsítésében, a füredi borhetek rendezésében. Füredi szőlőjét példásan gondozta. 1942-ben csak látásának romlása miatt ment nyugdíjba. 1945 után nyugdíját megvonták, kitelepítették. Füreden élt nehéz körülmények között. Látását elveszítette, idegenek gondozták, birtokának eladogatásából élt, s elhagyatva halt meg. Sírkövét a tiszteletére rendezett emlékülés keretében állították. 1990-ben arcképe megjelent a Mezőgazdaságunk Nagyjai levelezőlap sorozatban. | ||
[[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. június 19., 17:07-kori változata
Állíttatta: Szőlészeti és Borászati Emlékbizottság
Avató: Kiss Ervin szőlőnemesítő, az emlékbizottság titkára
Dicenty Dezső szőlész, borász (Szekszárd, 1879. október 16. - Balatonfüred, 1965. április 25.). A XX. század első felében a magyar szőlészet és borászat nemzetközileg is elismert személyisége volt. Tudományos munkásságát a szőlészeti talajtan terén fejtette ki, s hazai megalapítójának tekinthető. 1905-től az Ampelológiai Intézetben dolgozott, 1920-tól igazgatója, később kisérletügyi főigazgatója volt. A balatonedericsi Állami Szénkéneggyár létrehozásának kezdeményezője, az első Magyar Állami Borkősavgyár alapítója és igazgatója volt. Előkészítette az 1936. évi bortörvényt. Kiemelkedő munkája A magyar szőlőbirtok sorsa (1936). Számos sikeres hazai és külföldi kiállítást rendezett, ezért 1938-ban a Francia Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntették ki. Hazánk az ő közvetítésével lett a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) alapító tagja. Tevékenyen részt vett a balatoni borok népszerűsítésében, a füredi borhetek rendezésében. Füredi szőlőjét példásan gondozta. 1942-ben csak látásának romlása miatt ment nyugdíjba. 1945 után nyugdíját megvonták, kitelepítették. Füreden élt nehéz körülmények között. Látását elveszítette, idegenek gondozták, birtokának eladogatásából élt, s elhagyatva halt meg. Sírkövét a tiszteletére rendezett emlékülés keretében állították. 1990-ben arcképe megjelent a Mezőgazdaságunk Nagyjai levelezőlap sorozatban.