„Egykori Kubicsek-vízimalom épülete” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{InfoboxÉpület |cím=Egykori Kubicsek-vízimalom épülete |kép=Refisk.jpg |város=Balatonfüred, Siske utca 34. |év= |építtető= |tulaj= |felújítva= }}…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{InfoboxÉpület | {{InfoboxÉpület | ||
|cím=Egykori Kubicsek-vízimalom épülete | |cím=Egykori Kubicsek-vízimalom épülete | ||
|kép= | |kép= | ||
|város=Balatonfüred, Siske utca 34. | |város=Balatonfüred, Siske utca 34. | ||
|év= | |év= | ||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
|felújítva= | |felújítva= | ||
}} | }} | ||
Balatonfüred óvárosi részében, a Siske utca és a Vázsonyi út elágazásánál kétemeletes épület, mely helyi védelem alatt áll. A malom az 1785-ben készült, II. József által elrendelt felmérésben is szerepel, majd az 1832-es összeírásban, és az 1854-ben készült kataszteri térképen. A malom a Siske patakon épült fel, földszintesen, kőből, nádfedéssel és egy felülcsapós vízikerékkel, amely egy malomkőjáratot tartott üzemben. | |||
Az 1886. december 27-én kelt községi bizonyítványban a község bírója és jegyzője bizonyítják, hogy a malom 1866 óta Siskei István és társai tulajdonát képezi. A Siskei testvérek az 1890-es években Kohn Sámuel izraelita kereskedőnek adták el a malmot, aki az 1900-as évek elején korszerűsítette azt, majd 1908-ban eladta Magyar Ferenc lepsényi gabonakereskedőnek, aki innentől gabonaraktárként használta. Id. Kubicsek Lajos 1910-ben vásárolta meg a malmot és az átépített magtárból Füred falu legnagyobb kapacitással üzmelő malma lett. 1918-ban újabb nagyarányú fejlesztés történt, melyről a Molnárok Lapja is beszámolt 1920. május 22-én. A malom leginkább kereskedelmi őrlést végzett, a második világháború idején elrendelték a katonaság számára való őrlést. 1948-ban a malmot bezárták, majd állami kezelésbe vették. Az épületet 1985-ben a termelőszövetkezet gabonaraktárnak használta, később antikbútor kereskedés működött ott. | |||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
| 15. sor: | 18. sor: | ||
|igazítás=left | |igazítás=left | ||
|méret=70 | |méret=70 | ||
|indoklás= | |indoklás=Az egykori malom épülete a lakosság életében mint "Kubicsek-malom" szimbolikus jelentőséggel bír, az óváros egyik jelképe. | ||
}} | }} | ||
[[Category:Balatonfüred]][[Category:Épített örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]] | [[Category:Balatonfüred]][[Category:Épített örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. december 16., 13:22-kori változata
| Egykori Kubicsek-vízimalom épülete | |||||
| [[Image:|center|180px]] | |||||
| Helye: | Balatonfüred, Siske utca 34. | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | |||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | |||||
| Felújítva : | |||||
Balatonfüred óvárosi részében, a Siske utca és a Vázsonyi út elágazásánál kétemeletes épület, mely helyi védelem alatt áll. A malom az 1785-ben készült, II. József által elrendelt felmérésben is szerepel, majd az 1832-es összeírásban, és az 1854-ben készült kataszteri térképen. A malom a Siske patakon épült fel, földszintesen, kőből, nádfedéssel és egy felülcsapós vízikerékkel, amely egy malomkőjáratot tartott üzemben.
Az 1886. december 27-én kelt községi bizonyítványban a község bírója és jegyzője bizonyítják, hogy a malom 1866 óta Siskei István és társai tulajdonát képezi. A Siskei testvérek az 1890-es években Kohn Sámuel izraelita kereskedőnek adták el a malmot, aki az 1900-as évek elején korszerűsítette azt, majd 1908-ban eladta Magyar Ferenc lepsényi gabonakereskedőnek, aki innentől gabonaraktárként használta. Id. Kubicsek Lajos 1910-ben vásárolta meg a malmot és az átépített magtárból Füred falu legnagyobb kapacitással üzmelő malma lett. 1918-ban újabb nagyarányú fejlesztés történt, melyről a Molnárok Lapja is beszámolt 1920. május 22-én. A malom leginkább kereskedelmi őrlést végzett, a második világháború idején elrendelték a katonaság számára való őrlést. 1948-ban a malmot bezárták, majd állami kezelésbe vették. Az épületet 1985-ben a termelőszövetkezet gabonaraktárnak használta, később antikbútor kereskedés működött ott.
