„Füredi szénsavas források” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Kut1.jpg|400px|thumb|right|'''Kossuth Lajos forrás''']] | |||
[[Image:Kut2.jpg|400px|thumb|right|'''Berzsenyi Dániel forrás''']] | |||
A 20. századig csak három szénsavas forrást ismertek Balatonfüreden: | A 20. századig csak három szénsavas forrást ismertek Balatonfüreden: | ||
*Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt, az első felhasznált forrás | *Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt, az első felhasznált forrás | ||
*Kossuth Lajos forrás, a mai Gyógy | *[[Kossuth Lajos forrás kútháza|Kossuth Lajos forrás]], a mai Gyógy téren, főleg ivókúrára szolgált | ||
*Savós forrás, a Szívkórház épülete előtt, melynek vizét, juhtúróval keverve, tüdőbetegségek gyógyítására használták. | *Savós forrás, a Szívkórház épülete előtt, melynek vizét, juhtúróval keverve, tüdőbetegségek gyógyítására használták. | ||
1931-ben, | 1931-ben, [[Ifj. Lóczy Lajos]] vezetésével, a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából kutatásokat végeztek Balatonfüred-fürdőtől mintegy 2 és fél km-re nyugatra és a régi füred-aszófői országút között elterülő dombvidéken. Ennek eredményeként három új savanyúvizes kutat létesítettek, melyeket hivatalosan a telektulajdonosok után neveztek el Tolnai-, Polányi- és Vörös- (vagy Elmond-) kútnak. | ||
==Tolnai-kút== | ==Tolnai-kút== | ||
A Tolnai-kút a Tihanyba vezető 71-es műút jobb oldalán, attól 300 méterre létesült. 1958-59-ben a kút túlfolyóját átvezették az út alatt, 1959. április 23-án elkészült az új kifolyóhely, amelyet Berzsenyi Dániel kútnak/Berzsenyi forrásnak neveztek el. Jelenlegi helyére, a kemping parkolójába 1982-ben került, megvalósításán több balatonfüredi lakos dolgozott. Angyal Imre avatta fel 1983. május 29-én. A kút melletti egyik fatáblán Kerék Imre A füredi Berzsenyi forráshoz című verse, a másikon a víz összetétele olvasható. | A Tolnai-kút a Tihanyba vezető 71-es műút jobb oldalán, attól 300 méterre létesült. 1958-59-ben a kút túlfolyóját átvezették az út alatt, 1959. április 23-án elkészült az új kifolyóhely, amelyet Berzsenyi Dániel kútnak/Berzsenyi forrásnak neveztek el. Jelenlegi helyére, a kemping parkolójába 1982-ben került, megvalósításán több balatonfüredi lakos dolgozott. Angyal Imre avatta fel 1983. május 29-én. A kút melletti egyik fatáblán Kerék Imre A füredi Berzsenyi forráshoz című verse, a másikon a víz összetétele olvasható. | ||
==Polányi-kút== | ==Polányi-kút== | ||
A Polányi-kutat a Tolnai-kúttól mintegy 300 m-re, északnyugatra létesítették. Az évek folyamán a vascsövek elkorrodáltak, a kút vize az 1950-es évek elején ivásra alkalmatlanná vált. 1987-ben, Szekér Ernő kezdeményezésére, megkezdődött a forrás újrafoglalása. A vizet elvezették a 71-es főút mellé, és az itt kiépített kútból már 1989 őszén folyt a víz. Körülötte pihenőparkot alakítottak ki. A kutat, az időközben elhunyt Szekér Ernőről nevezték el és Dibusz László avatta fel 1994. október 22-én. | A Polányi-kutat a Tolnai-kúttól mintegy 300 m-re, északnyugatra létesítették. Az évek folyamán a vascsövek elkorrodáltak, a kút vize az 1950-es évek elején ivásra alkalmatlanná vált. 1987-ben, Szekér Ernő kezdeményezésére, megkezdődött a forrás újrafoglalása. A vizet elvezették a 71-es főút mellé, és az itt kiépített kútból már 1989 őszén folyt a víz. Körülötte pihenőparkot alakítottak ki. A kutat, az időközben elhunyt [[Szekér Ernő|Szekér Ernőről]] nevezték el és [[Dibusz László]] avatta fel 1994. október 22-én. | ||
==Vörös- (vagy Elmond-) kút== | ==Vörös- (vagy Elmond-) kút== | ||
A vasúttól északra a Vörös- (vagy Elmond-) kút 30 méter mélyről jutott a felszínre a lehelyezett csővezetéken keresztül, időnként igen nagy erővel, mivel szénsavgázban igen gazdag volt a terület. 1934-ben | A vasúttól északra a Vörös- (vagy Elmond-) kút 30 méter mélyről jutott a felszínre a lehelyezett csővezetéken keresztül, időnként igen nagy erővel, mivel szénsavgázban igen gazdag volt a terület. 1934-ben egy új kútfej felszerelésével csillapították a szakaszosan feltörő víz erejét. Az 1950-es évekre a kútfej eltűnt, a csupasz kútcsövön nem folyt ki víz. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1962-ben végzett vizsgálata megállapította, hogy a kút béléscsöve teljesen fel van töltve kaviccsal. Mára, gyakorlatilag, megsemmisült a kút. | ||
| 20. sor: | 23. sor: | ||
*Lóczy Lajos: A balatonfüredi kincstári szénsavas források = Die ärarischen Säuerlinge von Balatonfüred. - Budapest : Stádium Ny., 1936. | *Lóczy Lajos: A balatonfüredi kincstári szénsavas források = Die ärarischen Säuerlinge von Balatonfüred. - Budapest : Stádium Ny., 1936. | ||
*Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2005. | *Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2005. | ||
==Képek forrása== | |||
*Soponyai Ilona | |||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
|település=Balatonfüred | |település=Balatonfüred | ||
| 38. sor: | 45. sor: | ||
A Füredi szénsavas források értéket a [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/egeszseg-es-eletmod/53-furedi-szensavas-forrasok/ Veszprém Megyei Értéktár] felvette a megyei értékek sorába. | A Füredi szénsavas források értéket a [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/egeszseg-es-eletmod/53-furedi-szensavas-forrasok/ Veszprém Megyei Értéktár] felvette a megyei értékek sorába. | ||
<gallery class="center" mode="packed" heights="260px" perrow="5" > | |||
Fájl:Kut3.jpg | |||
Fájl:Kut4.jpg | |||
Fájl:Kut5.jpg | |||
</gallery> | |||
[[Category:Balatonfüred]][[Category:Egészség és életmód]][[Category:Balatonfüredi értéktár]] | [[Category:Balatonfüred]][[Category:Egészség és életmód]][[Category:Balatonfüredi értéktár]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. október 25., 13:06-kori változata


A 20. századig csak három szénsavas forrást ismertek Balatonfüreden:
- Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt, az első felhasznált forrás
- Kossuth Lajos forrás, a mai Gyógy téren, főleg ivókúrára szolgált
- Savós forrás, a Szívkórház épülete előtt, melynek vizét, juhtúróval keverve, tüdőbetegségek gyógyítására használták.
1931-ben, Ifj. Lóczy Lajos vezetésével, a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából kutatásokat végeztek Balatonfüred-fürdőtől mintegy 2 és fél km-re nyugatra és a régi füred-aszófői országút között elterülő dombvidéken. Ennek eredményeként három új savanyúvizes kutat létesítettek, melyeket hivatalosan a telektulajdonosok után neveztek el Tolnai-, Polányi- és Vörös- (vagy Elmond-) kútnak.
Tolnai-kút
A Tolnai-kút a Tihanyba vezető 71-es műút jobb oldalán, attól 300 méterre létesült. 1958-59-ben a kút túlfolyóját átvezették az út alatt, 1959. április 23-án elkészült az új kifolyóhely, amelyet Berzsenyi Dániel kútnak/Berzsenyi forrásnak neveztek el. Jelenlegi helyére, a kemping parkolójába 1982-ben került, megvalósításán több balatonfüredi lakos dolgozott. Angyal Imre avatta fel 1983. május 29-én. A kút melletti egyik fatáblán Kerék Imre A füredi Berzsenyi forráshoz című verse, a másikon a víz összetétele olvasható.
Polányi-kút
A Polányi-kutat a Tolnai-kúttól mintegy 300 m-re, északnyugatra létesítették. Az évek folyamán a vascsövek elkorrodáltak, a kút vize az 1950-es évek elején ivásra alkalmatlanná vált. 1987-ben, Szekér Ernő kezdeményezésére, megkezdődött a forrás újrafoglalása. A vizet elvezették a 71-es főút mellé, és az itt kiépített kútból már 1989 őszén folyt a víz. Körülötte pihenőparkot alakítottak ki. A kutat, az időközben elhunyt Szekér Ernőről nevezték el és Dibusz László avatta fel 1994. október 22-én.
Vörös- (vagy Elmond-) kút
A vasúttól északra a Vörös- (vagy Elmond-) kút 30 méter mélyről jutott a felszínre a lehelyezett csővezetéken keresztül, időnként igen nagy erővel, mivel szénsavgázban igen gazdag volt a terület. 1934-ben egy új kútfej felszerelésével csillapították a szakaszosan feltörő víz erejét. Az 1950-es évekre a kútfej eltűnt, a csupasz kútcsövön nem folyt ki víz. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1962-ben végzett vizsgálata megállapította, hogy a kút béléscsöve teljesen fel van töltve kaviccsal. Mára, gyakorlatilag, megsemmisült a kút.
Irodalom
- Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig 1702-1949 .- Balatonfüred : Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2013
- Lóczy Lajos: A balatonfüredi kincstári szénsavas források = Die ärarischen Säuerlinge von Balatonfüred. - Budapest : Stádium Ny., 1936.
- Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2005.
Képek forrása
- Soponyai Ilona
A Füredi szénsavas források értéket a Veszprém Megyei Értéktár felvette a megyei értékek sorába.
