Földrengések a Balaton környékén - Laptörténet

Fdanko, 2017. május 19., 16:44-n

2017-05-19T16:44:31Z

← Régebbi változat		A lap 2017. május 19., 16:44-kori változata
17. sor:		17. sor:
	1912. január 23-ig bezárólag tételes felsorolást találhatunk a kötetben, de ezek közül csak az 1896. szeptember 14-i, „balatonmelléki” jelzővel illetett földrengést van lehetőségünk, azt is csak részben, ismertetni, néhány Almádihoz közeli településsel összefüggésben idézve.		1912. január 23-ig bezárólag tételes felsorolást találhatunk a kötetben, de ezek közül csak az 1896. szeptember 14-i, „balatonmelléki” jelzővel illetett földrengést van lehetőségünk, azt is csak részben, ismertetni, néhány Almádihoz közeli településsel összefüggésben idézve.

	[[Image:~~Földrengési_térkép~~.jpg\|thumb\|A Balaton környékének földrengési térképe]]		[[Image:Foldrengesi_terkep.jpg\|thumb\|A Balaton környékének földrengési térképe]]

	''1. Almádi: „A földrengés kárt nem okozott.”''		''1. Almádi: „A földrengés kárt nem okozott.”''

Fdanko, 2017. május 5., 15:39-n

2017-05-05T15:39:15Z

← Régebbi változat		A lap 2017. május 5., 15:39-kori változata
1. sor:		1. sor:
	<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>		<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

	[[Image:~~1810_földrengés~~.jpg\|thumb]]		[[Image:1810_foldrenges.jpg\|thumb]]

	15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a „Boór villa”, helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a „Sirály Panzió” épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület.		15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a „Boór villa”, helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a „Sirály Panzió” épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület.

Fdanko, 2016. október 12., 14:45-n

2016-10-12T14:45:20Z

← Régebbi változat		A lap 2016. október 12., 14:45-kori változata
5. sor:		5. sor:
	15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a „Boór villa”, helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a „Sirály Panzió” épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület.		15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a „Boór villa”, helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a „Sirály Panzió” épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület.

	[[Image:~~1896_földrengés~~.jpg\|thumb\|left\|Az 1896. szept. 14-i balatonmelléki földrengés rengési területe és szeizmotektonikai vonalai]]		[[Image:1896_foldrenges.jpg\|thumb\|left\|Az 1896. szept. 14-i balatonmelléki földrengés rengési területe és szeizmotektonikai vonalai]]

	„A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei” című hatalmas munka (30 kötetből áll), egyik 1912-ben megjelent kisebb kötete „Földrengések a Balaton környékén” címet viseli, szerzője Dr. Réthly Antal és 1038-tól 1912-ig foglalkozik térségünk földrengéseinek ismertetésével.		„A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei” című hatalmas munka (30 kötetből áll), egyik 1912-ben megjelent kisebb kötete „Földrengések a Balaton környékén” címet viseli, szerzője Dr. Réthly Antal és 1038-tól 1912-ig foglalkozik térségünk földrengéseinek ismertetésével.

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-15T16:03:11Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2014. január 15., 16:03-kori változata
33. sor:		33. sor:
	==Forrás==		==Forrás==

	[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 9. sz. 2. p.		[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2000/UAU_2000_09.pdf 2000. (12. évf.) 9. sz. 2. p.]

			==Külső hivatkozás==
			<references/>

	[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]		[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
	[[Category:Balatonalmádi]]		[[Category:Balatonalmádi]]

Fdanko, 2013. március 29., 16:05-n

2013-03-29T16:05:09Z

← Régebbi változat		A lap 2013. március 29., 16:05-kori változata
33. sor:		33. sor:
	==Forrás==		==Forrás==

	[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 9. sz. 2. o.		[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 9. sz. 2. p.

	[[Category:~~Cikk, tanulmányok~~]]		[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
	[[Category:Balatonalmádi]]		[[Category:Balatonalmádi]]

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc thumb 15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhatt...”

2011-09-21T08:58:29Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> thumb 15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhatt...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

[[Image:1810_földrengés.jpg|thumb]]

15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a „Boór villa”, helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a „Sirály Panzió” épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület.

[[Image:1896_földrengés.jpg|thumb|left|Az 1896. szept. 14-i balatonmelléki földrengés rengési területe és szeizmotektonikai vonalai]]

„A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei” című hatalmas munka (30 kötetből áll), egyik 1912-ben megjelent kisebb kötete „Földrengések a Balaton környékén” címet viseli, szerzője Dr. Réthly Antal és 1038-tól 1912-ig foglalkozik térségünk földrengéseinek ismertetésével.

1038. augusztus 15-én történt földrengésről a következőket olvashatjuk: ''„A bölcs apostoli király maghalván, 1038. aug. 15.-én az egész országot s hozzátartozott részeket kemény földrengés zaklatta fel.”'' A földrengés epicentrumát Székesfehérvárra teszi. ''„Jelentősége ennek az adatnak inkább csak történeti szempontjából véve van.”'' Ez a megállapítás érthető a nagy időtávolság miatt.

A mű a továbbiakban 1786-tól foglalkozik a térségünket érintő földrengések során észleltekkel és tapasztaltakkal. Részletesen ismerteti az 1810. január 14-i földrengést, amelyik egyike volt a Dunántúl legemlékezetesebb földrengéseinek. Epicentruma Mór volt, ahol 9,5-es erősséget mértek, még Veszprém és Vörösberény településeken is 6-os erősséget jeleztek.

Az idézett kötet ''„A móri földrengési raj”'' cím alatt egy hosszú sorozatot ismertet 1910. január 14. és 1898. márciusa között lezajlott földrengésekről, közel 100 időpontot felsorolva. Ez nem ennyi rengést jelent, mert például 1810. január 14-február 13. között csak Móron ''„1000 lökést”'' (ma utórengést mondanánk) jeleztek.

1912. január 23-ig bezárólag tételes felsorolást találhatunk a kötetben, de ezek közül csak az 1896. szeptember 14-i, „balatonmelléki” jelzővel illetett földrengést van lehetőségünk, azt is csak részben, ismertetni, néhány Almádihoz közeli településsel összefüggésben idézve.

[[Image:Földrengési_térkép.jpg|thumb|A Balaton környékének földrengési térképe]]

''1. Almádi: „A földrengés kárt nem okozott.”''

''5. Balatonfüred: „Három lökés volt észlelhető éjfél után 1/2 2,1/2 3 és 1/2 4 órakor... A lökés a bútorok mozgásirányából következtetve nyugat-keleti irányú volt.... erősebben érezték a lökést a kikötőben levő hajón, hol az utolsó lökés alkalmával, a már járkáló matrózok magok is inogtak, sőt -egyik értesülésem szerint- el is estek...”''

''12. Veszprém: „F. hó 14-én hajnali négy óra tájt földrengés rázta meg Veszprém talaját...erejük csekély volt...csak könnyebben álló bútorokat és edényeket mozgatták meg, távoli szélzúgáshoz hasonló zaj kíséretében.”''

''13. Almádi: "A jelzett időben én nem voltam Almádiban, így személyes impressziómról nem számolhatok be. Ipam útján több almádi lakost és halászt megkérdeztettem, de felvilágosítást a kérdéses természeti tüneményről adni nem tudtak, egyet kivéve, aki 14-én hajnali 2 óra után egy gyenge lökést érzett, az irányt azonban meghatározni nem tudja. A Balaton a kérdéses időben nagyon hullámzott, bár nagy szél (állítólag) nem volt.” (Dr. Cseresznyés J. Veszprém)''

Ez utóbbi ismertetéshez kapcsolódva meg kell jegyezni, hogy Dr. Cseresznyés József veszprémi orvos igen ismert személyiség volt Veszprémben, és mint szőlőbirtokos Almádiban is. Fiát „Cseresznyés Józsi bácsi”-ként szintén nagyon sokan ismerték, ismertük Almádiban. A birtok, illetve annak egy része ma is a leszármazottak tulajdonában van. Apósa (régiesen ipa) dr. Véghely Dezső alispán, almádi szőlőbirtokos volt, dr. Cseresznyés József az ő Sarolta leányát vette feleségül, akinek sírjára Csikász Imre ismert veszprémi szobrászművésszel készíttetett reliefet.

Az 1038 és 1985 évi események augusztus 15-vel adódó összevetése érdekes lehetőséget ad településtörténeti adatok ismertetésére.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 9. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]