Kurtaxa, gyógy- és zenedíj, üdülőhelyi díj... forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

'''Ismerősen csengő szavak egy üdülőhelyen! Mindenki tudja, azonos jelentésűek, vagyis a vendégek által az üdülőhelyen fizetendő díj, csak éppen koronként másként nevezték. Nem tudni, ki „találta” ki, de a célja mindenütt azonos, a vendégek hosszabb idejű és nagyobb tömegű jelenlétéből származó közkiadások fedezése. Eleinte csak a gyógyfürdőkben alkalmazták, innen a legrégebbi - kurtaxa - elnevezés, később minden fürdő- és üdülőhely bevezette.'''

Almádiban már a múlt század végén találkozhatunk vele, ugyanis az 1899. május l-jén jóváhagyott „Almádi fürdőszabályzat” tette kötelezővé. Akkoriban nyomtatásban megjelentették a fürdőhelyen nyaralók névsorát, és azt is, hogy hány tagú a család. Ez csak a befizetett kurtaxa alapján volt lehetséges. Almádiban speciális volt a helyzet, mert 1883-tól 1918-ig az Almádi Fürdő Rt., majd ezután a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. szedte be a díjakat. Ez természetesnek volt mondható, miután ők tartották fenn a parkokat, a fürdőt, szerződtették a fürdőzenekart stb. Utóbbi részvénytársaság fennmaradt iratainak segítségévél kaphatunk képet az üdülőhelyi díj, vagy ahogy akkoriban nevezték „gyógy- és zenedíj” történetéből.

Először is le kell szögezni, hogy nem önkényesen szabhatták meg az összeget, hanem csak hatósági jóváhagyással voltak jogosultak erre. Például 1920-ban a részvénytársaság kérelme alapján, Veszprém vármegye alispánja a következő gyógy- és zenedíjakat állapította meg Almádiban:

3 napon túli, de egy hétnél kevesebb tartózkodás esetén 5 korona. Egy hétnél hosszabb idejű itt-tartózkodásnál    20    korona, családdal együtt pedig 60 korona havonként.

Valószínűleg nem volt megfelelő az időtartam-meghatározás, ezért később a személyek naponkénti díját állapították meg. Néhány adat erre vonatkozóan:

1921. Részlet a közgyűlési jegyzőkönyvből, „a hatóság által engedélyezett gyógy- és zenedíjakból ez évben sem tudtuk a parkfenntartás és a zene költségeit fedezni.”

1928.  Gyógy- és zenedíjbevétel 2356 tételben ... 7 928,40 pengő.

1929. Gyógy- és zenedíjbevétel 2109 tételben ... 6 900 pengő.

A legkisebb tétel 20 fillér volt. Tájékoztatóul néhány ár: Fürdőjegy 50 fillér, gyerekjegy 26 fillér, közös vetkőzőjegy 20 fillér, kabinjegy 50 fillér.

1930.  Gyógy- és zenedíjbevétel 2182 tételben ... 8 506,90 pengő.

1931.  Gyógy- és zenedíjbevétel 2192 tételben ... 8 601,20 pengő.

Példaként tekintsük át az 1926 évi „Gyógy- és zenedíjszá-madás”-t, amelyet az említett részvénytársaság készített.

Bevételek: 1926. évben beszedett díj 1353 tételben 64 688 000 korona.

Maradvány 1925 évről 12 975 203 korona.

Összes bevétel 77 663 203 korona.

A legkisebb befizetett tétel 2000, a legnagyobb 560 000 korona volt. Ha a 2000 korona naponként és személyenként tarifát vesszük alapul, akkor 32 344 vendégnap adódik. Ez nem egészen pontos számítás, mert nem tudni miért, de a fásításra szánt adományokat is itt számolták el. Ez 780 000 koronát tesz ki, amit levonva 31 954-re módosul a vendégnapok száma.

Összehasonlításul, ekkor a fürdőjegy 5000, gyerekjegy 3000, végül a kabinjegy 1000 koronába került.

Kiadások: (A részletes felsorolásban szereplő azonos című tételeket összevonva.)

Betonpadokra 13 000 000.

Park és utak tisztogatása, bérlajstromok 7 602 500.

A fövenyfürdőn és a parkban zeneszolgáltatásokért 40 000 000.

Gyógy- és zenedíjak beszedéséért járó jutalék 4 681 100.

Fürdőtelepen ebfogási díj fejében gyepmesternek 616 000.

Fürdőorvos díjazása VI. 10-IX. 15 között 9 000 000.

Fürdőtelepen 10 db villanylámpa felállítási díja a községnek fizetve 10 000 000.

Összes kiadás 84 899 600 korona.

Bevételek összesen 77 663 203. 1927-re átviendő hiány 7 236 397.

Összkiadás 84 899 600 korona.

A számadás eredményét vessük össze az 1926. évre készített előirányzati költségvetéssel:

Gyógy- és zenedíj: VI. 15-VIII. 30. között, átlag 1000 egyén tartózkodik, napi 2000 koronát fizetnek. 156 000 000 korona. Az előzetes számítás nem jött be, 78 000 vendégnappal szemben csak 31 954 teljesült. Ezt a számításokban látható, milliós nagyságrendű inflációs értékek, illetve az ebből következő létbizonytalanság magyarázza.

==Forrás==

[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1994/UAU_1994_11.pdf 1994. (6. évf.) 11. sz. 2. p.]

==Külső hivatkozás==
<references/>

[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
[[Category:Balatonalmádi]]