A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Propaganda, szervezési kérdések forrásának megtekintése

= Propaganda, szervezési kérdések = 
(hirdetések, prospektusok, a vidék bevonása, nyitás az alföldi városok felé, részvétel turisztikai rendezvényeken, filléres vonat, más egyesületekkel való kapcsolat)

Az egyesület megalakulásának célja az volt, hogy propagandát fejtsenek ki a Bakony megismerése céljából és felkeltsék az érdeklődést.  "A trianoni döntés következtében elvesztettük hazánk turisztikai szempontból legértékesebb kincseit, a Kárpátokat és a Tátrát. Keresnünk kell olyan természeti adottságokat, amelyek legalább részben kárpótlást nyújtanak. Ilyenül kínálkozik elsősorban a Bakony, amely csonka hazánknak ma legszebb és legbájosabb vidéke” fogalmazta dr. Horváth Lajos a vármegye alispánja a Bakony Egyesület nagygyűlésén 1933. június 15-én. 

'''Mik voltak ennek a propagandának az eszközei?'''

Már az egyesület megalakulásakor, 1931-ben az első ténykedésük egyike volt, hogy Walla Ferenc felajánlotta, hogy Budapesten a Térképészeti Intézettől kedvezményes áron beszerzi Zirc és vidékének részletes katonai térképszelvényeit, hogy azokon a téli sportok űzésére alkalmas helyeket bejelöljék. Ugyanekkor Varga Virgil és dr. Tóth Aurél társelnökök megtették a szükséges lépéseket, hogy Zircen állandó meteorológiai állomást létesítsenek, és a bakonyi hóviszonyokról a Meteorológiai Intézet napi jelentéseiben adatokat közöljön.

'''Az írott sajtóban megjelent híradások'''.  A helyi sajtó, a Zirc és Vidéke hetilap hosszabb szünet után 1930. október 19. és 1944. november 19. között újra megjelent. A lap szerkesztői, munkatársai közül sokan a Bakony Egyesületnek is tagjai voltak, így rendszeresen tudósítottak az egyesület munkájáról.  Az országos lapok közül a Magyarság c. napilap évi 400 pengő fejében közölte az egyesület hirdetményeit, propagálta a Bakonyt. (1931. dec.) A „Magyarság” 5-6 napos társas utat is szervezett Zircre és környékére.  1934. július 21-én újságírók és egy fotóriporter érkezett Zircre, hogy különböző újságokban tájékoztassanak, és felhívják a figyelmet a Bakony szépségeire. Az egyesület a „Magyarság” c. lap mellett a „Pesti Hírlapban” is tett közzé hirdetéseket.  A nyaralók számának örvendetes növekedése ezeknek a hirdetéseknek volt köszönhető.  A jegyzőkönyvekben visszatérő téma volt, hogy a hirdetések költségeit milyen arányban fedezzék. Az egyesület erre a célra fordítható pénzösszege mellett gyűjtést kezdeményeztek a zirci kereskedők, iparosok és panziósok között.
 
'''Rádiónap tartása Zirc és vidékének propagálására'''. Walla Ferenc javaslatára 1931. december 1-jén vetődött fel először a gondolat, hogy egész napos rádióközvetítés legyen Zircről. A terv az volt, hogy délelőtt a szentmisét és a Cecília énekkar énekszámait közvetítsék, ezután a templom és a rendház nevezetességeit ismertessék helyszíni közvetítéssel. Délutánra hangversenyt terveztek a Zirci Filharmonikusok, néhány fővárosi művész és a veszprémi dalárda részvételével.  Közben Zirc és vidékének kiránduló és sporthelyeit rövid előadásban kívánták ismertetni. A rádióközvetítésre 1932. május 16-án került sor, a délutáni koncert közvetítése azonban elmaradt, a rádió erre nem vállalkozott.

'''1935-ben a Magyar Víkend Egyesület''' filmet akart forgatni Zirc és környékéről. Erre az egyesülettől kértek 500 pengő hozzájárulást. Az egyesület 50 pengőt ajánlott a célra, a község saját részéről szintén 50 pengőt, az Apát úr 150 pengőt adományozott erre a célra. A Magyar Víkend Egyesület még 35 pengőt kért, ezt az egyesület elutasította. Az nem derült ki a jegyzőkönyvekből, hogy elkészült-e a film.

'''Vidék bevonása'''. Már 1931 decemberében arról tárgyaltak, hogy be kellene vonni a Zirc környéki településeket a nyaraltatásba. Erre vonatkozóan már az év folyamán korábban felkérték a vidéki tanítókat, hogy vegyenek részt az egyesület munkájában, sajnos azonban csak az eplényi és olaszfalui tanítók (Erdősi András) válaszoltak a megkeresésre. 1934. július 12-én a vidéki körjegyzőket és jegyzőket hívták össze, a községek lakásairól jegyzéket vettek fel, és az IBUSZ igazgatója, dr. Varjasi Lánger Rudolf többek között bejelentette, hogy autóbuszjáratokat indítanak kísérletképpen, és terveik vannak az idegenforgalom fejlesztésére. A községektől hozzájárulást kértek a körlevél kibocsájtásához, nevezetesen: Bakonybél, Bakonyszentlászló 15-15 pengő, Bakonyszentkirály, Csesznek, Porva és Borzavár 10-10 pengő,(Porva és Borzavár együttesen 10 pengő), Bakonynána, Oszlop 5-5 pengő, Olaszfalu és Eplény együttesen 10 pengő. Ennek beszedésére dr. Scherer János választmányi tagot kérték fel. 1936. áprilisban dr. Borián Elréd kérte az egyesületet, hogy szerényebb igényű nyaralásokat Bakonynánára is irányítsanak, a nánai Huff József erdőmérnök felajánlotta, hogy esetenként szívesen ad engedélyt az alsóperei vadaskertbe való belépésre. 1936. április 5-én a tisztújító közgyűlés eredményeképpen a választmányi tagok közé bevették a vidék képviselőit: dr. Fischer Lajos Pénzeskút, Horváth Ferenc Porva, Huff József Bakonynána, Kardos Benő Bakonybél, Stark József Borzavár képviseletében.
 
'''Nyitás az alföldi városok felé'''. 1937. márciusban Holitscher Károly javaslatára erőteljes propagandát kívántak kifejteni a következő nagyobb alföldi városokban, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Békéscsaba, Orosháza, Szeged, Szolnok, Kalocsa. A középosztály tagjait (orvos, ügyvéd, tanár, tisztviselő) kívánták megnyerni a bakonyi nyaralás ügyének, oly módon, hogy a fenti városok polgármestereinek hivatalos levelet küldött az egyesület, hogy saját hatáskörükben propagálják ezt a lehetőséget.  A júniusi közgyűlésen arról számoltak be, hogy egyedül Szolnok és Kecskemét város adott választ az egyesület levelére, ezekkel az egyesület felvette a kapcsolatot. 
<br> '''Bakonyi prospektus kiadásának ügye'''. 1932-ben dr. Scherer János összeállított egy prospektust, és felajánlotta, hogy érintkezésbe lép Kner Izidor gyomai cégével, aki a járás hivatalos nyomtatványait is készítette. Becske Zoltán azt javasolta, hogy helyezzenek el hirdetéseket a prospektusban, melyeknek árait 50-30-10 pengőben kívánta meghatározni. 1932. májusban a prospektus elkészült, júniusban 500 darabot szétküldtek.  Ez évben további példányokat nyomtattak, 1300 példányban, amit szétküldtek, illetve szétosztottak. Kerschbaummayer Henrik javasolta újabb, díszesebb prospektus kiadását. 1933 februárjában az egyesület elhatározta, hogy a bakonyi térképfelvételek felhasználásával és új szövegezésben kiadandó prospektushoz 500 pengővel járul hozzá, és a hirdetésekből beszedni remélt 200 pengőből, tehát összesen 700 pengőért fogja a prospektust minél szebb kivitelben és minél nagyobb számban elkészíttetni.  1933 májusára elkészült a prospektus, kb. 650 pengőbe került. Elhatározták, hogy a kiadvány bizonyos százalékát különböző egyesületek között kell szétosztani, és hogy helyben egy-egy prospektus ára 20 fillér legyen.  1934. nyarán 5000 db képes körlevelet nyomtattak, 430 pengő értékben, az összeget Fabinyi miniszter úr a Kereskedelmi Minisztériumból  utalványozta ki.  Majd ismét újabb körleveleket nyomtattak, kibővítve, amelyekben a Postásházat képekkel és szöveggel ismertették, 136 pengő költséggel. 
<br> '''Részvétel a Budapesti Nemzetközi Vásáron''' A veszprémi Idegenforgalmi Bizottság felhívására nagy reményekkel készültek a Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételre 1934 tavaszán (március-április). Elkészült egy dombormű térkép, mely középen Veszprémet, alatta a Balatont, felette a Bakonyt ábrázolta. Ehhez az egyesület 50 pengővel járult hozzá. A tagok közül Szigethy László felajánlotta a tulajdonában levő, Zircet és közeli környékét ábrázoló színes képsorozatot, Kerschbaummayer Henrik néhány helyi fényképfelvételt, Kasper József pedig egy általa a Postásházról készített kis modellt.  A vásáron végül is csak ezt a modellt, és három, a Bakony szép vidékeiről készült felvételt állítottak ki. 
<br> '''Zirc üdülőhellyé nyilvánítása''' 1932. márciusban felmerült, hogy Zirc a Népjóléti Minisztérium által gyógyfürdővé minősítessék, mert ekkor az itt nyaralók bejelentési kötelezettség alá esnének, így könnyebben tudnák ellenőrizni, hogy a bejelentett lakások után befizetik-e a meghatározott összeget.  1936-ban Holitscher Károly elnök bejelentette, hogy Zircnek üdülőteleppé való nyilvánítását kezdeményezte az egyesület.  Ez év júniusában Zircen járt Felber Lipót, mint hivatalos belügyminisztériumi kiküldött, és megállapította, hogy semmi akadálya nincsen az üdülőhellyé nyilvánításnak. Kérte a Bakony Egyesületet, hogy pontosan jelölje ki az üdülőhellyé nyilvánítandó területet. Vita után elhatározták, hogy a következő utcákra kérik az üdülőhellyé nyilvánítást: Tó és Kert utca a postától kezdve a Hősök szobra felé, a Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utca, Erzsébet (ma József Attila) utca, Rákóczi tér, Kálvária, Kő (ma Jókai) utca, Deák Ferenc utca, Szalay Alfréd (ma Táncsics Mihály) és Ányos Pál (ma Köztársaság) utca.  Az apátsággal történő egyeztetés után közölték a határozatot Zirc község elöljáróságával, határozathozatal céljából. 1937 júniusában Holitscher Károly bejelentette, hogy nincs akadálya az üdülőhellyé nyilvánításnak. Ez pénzügyi okokból is előnyös volt, ugyanis egy pénzügyminisztériumi rendelet szerint az üdülőhellyé nyilvánított helyeken a nyaralásból származó jövedelmeket nem adóztatták meg.
<br> '''A közlekedés javítása''' 1932 májusában bejelentették a filléres gyors jövetelét Zircre. Az egyesület állandó kapcsolatban volt a MÁV-val, adatokat szolgáltatott, javaslatokat tett a vasúti közlekedés javítására, a menetrend összeállításban részt vett, hétvégi kedvezmények ügyében közbenjárt. A menetrendet úgy kívánták módosítani, hogy a reggel Budapestről induló közönség délelőtt Zircen lehessen, illetve az esti csatlakozást is előnyösebben változtassák. 1937 márciusában az egyesület pártfogolta Borzavár és Kardosrét községek kérvényét a MÁV Igazgatóságához, hogy Kardosréten feltételes megállót létesítsenek. Kérték a MÁV-ot, hogy a várótermekben új bakonyi propagandahirdetéseket tegyenek ki.  Felvetődött az autóbuszjárat lehetősége is.  Holitscher Károly képviselő közbenjárt ez ügyben a magyar királyi kereskedelemügyi miniszternél, végül a Bodajk- Zirc – Bakonybél útvonalat látták reálisnak.  A másik buszjárat, a Veszprém külsőpályaudvar – Zirc – Bakonybél vonal, amivel a Balaton menti nyaralókat kívánták bekapcsolni a Bakony idegenforgalmába.
<br> '''Más egyesületekkel való kapcsolat'''  Az egyesület 1933. szeptemberben belépett a TESZ-be (Társadalmi Egyesületek Szövetsége) és az Országos Közművelődési Tanácsba, 10 pengő tagsági díj fizetése mellett. A Veszprém megyei Víkend Egyesület vezetője 1934 áprilisában megkereste az egyesületet, felkérve, hogy alakítsák meg Zircen a helyi csoportot. Az egyesület a Bakony propagálására szerette volna helyezni a hangsúlyt, mivel úgy gondolták, hogy a Balaton és környéke már meg van szervezve, így 1934 szeptemberében a Bakony Egyesület belépett a Víkend Egyesületbe. 1934 novemberében ismertették a Balaton Szövetség átiratát, melyben a két szervezet együttes működésére irányuló célkitűzést fogalmazták meg. A Bakony Egyesület az együttes munkálkodásra vonatkozóan megküldte az évi munkatervét. Három csoportba sorolhatjuk az ötleteket: <br> A Balatontól vasúton érkező vendégek számára előre meghatározott időben kirándulásokat indítanak. A következő állomásokról indulnak kirándulások: Olaszfalu, Zirc, Bakonybél, Porva-Csesznek, Vinnyesándormajor, Bakonyszentlászló. <br> Második javaslat: autóbuszos kirándulások a környék nevezetességeinek megtekintéséhez. <br> Harmadszor: fogatverseny, gazdasági-, vadászati- és gyümölcskiállítás rendezése. 
<br> A Zirci Filharmonikusokkal több alkalommal közös műsoros előadást és mulatságot rendeztek.  A Zirci Teniszegyesület 1898. óta működött, a Bakony Egyesületbe való beolvadásának ügye először 1933-ban merült föl. 1936. júliusban azért merült fel újra ez a kérdés, mert a pálya tulajdonjoga a Zirci Apátságé volt, és a tulajdonos nem tudta, milyen személlyel tárgyaljon a teniszpálya ügyében.  Az utolsó közgyűlésen, 1944 szeptemberében azt határozták el, hogy az apátság tulajdonában lévő teniszpálya kezelését az egyesület átveszi, és a jövőben önálló szakosztály keretében, külön vezetőséggel és pénzkezeléssel fogják működtetni. 
<br> '''Az Országzászló mozgalom elindult Zircen is'''. Vitéz Gajzágó Gyula a Bakony Egyesület 1936. november 6-án tartott gyűlésén ismertette a mozgalom célját, a Zircen felállítandó emlékoszlopot és zászlót, ennek költségeit, a helyi társadalom összefogásának szükségességét erre a célra.  Országzászló Bizottságot hoztak létre a feladat megoldására, amit az egyesület erkölcsileg és anyagilag is minden erejével támogatott. Az egyesület pénztárából 30 pengőt ajánlottak fel, és az Országzászló Bizottság tagjainak az egyesület részéről Kerschbaummayer Henrik, dr. Kőrösy Zoltán és dr. Cseresnyés László választmányi tagokat ajánlották. 
<br> Egyéni kezdeményezések is voltak, például 1932 júliusában dr. Tóth Aurél társelnök saját kockázatára rendelt 15 db nagyobb és 40 darab kisebb festett fa emléktárgyat, Mogay József veszprémi festőművésztől. 1934. áprilisban felvetődött, hogy Zircet üdülőhellyé minősítsék, ekkor ugyancsak dr. Tóth Aurél indítványozta, hogy a propagandát egy „Nyaraljunk a Bakonyban” feliratú, a postabélyegeken alkalmazandó bélyegző készíttetésével lehetne kifejteni. 1936-ban dr. Kerschbaummayer Rózsa úrhölgy a Bakonyról készült fényképeket ajánlott fel az egyesületnek, ezeket az egyesület köszönettel fogadta, berámáztatta, a Postásházban és a Piedl-féle cukrászdában helyezte el azokat. 1937. márciusban a Magyar Országos Vendégforgalmi Szövetség kérésére, hogy a Bakony térképes prospektusát el tudják készíteni, az egyesület felkérte Vándor Ferenc okleveles építészmérnököt Zirc térképének elkészítésére.

=Turizmus, kirándulások, útjelzések, téli sportok=
Az egyesület kiemelt célja volt a bakonyi turizmus fejlesztése. Erre nagy igény volt, a nyaralók szívesen vettek részt a kirándulásokon, jó visszajelzések voltak. 1932-ben az egyesület belépett a Turista Szövetségbe. Ez év végén elmondták, hogy hetenként egy, később hetenként két kirándulást szerveztek, hat teherautós kirándulás is volt 20-25 résztvevővel. A kirándulásokért a nyaralóktól elismerő szavak hangzottak el, kiemelték Wolf László tanárjelölt, választmányi tagnak a kirándulások szervezése körül kifejtett eredményes működését.  Turistautak jelzésére pénzhiány miatt nem került sor. 
1933. június 21-én a Bakony Egyesület ülésén részt vett a „Kárpát Egyesület” és a „Dunántúli Turista Egyesület” képviselője is. Dr. Scherer János ismertette a meglévő és jelzésekkel ellátott turistautakat: <br>Csesznek – Szépalmapuszta piros jelzés. <br>Csesznek vasútállomás – Csesznek vára sárga rom jelzés. <br>Zirc – Porva – Fenyőfő sárga jelzés. <br>Zirc – Római fürdő kék jelzés. <br>A Bakony Egyesület rövid időn belül vállalta a Zirc – Bakonybél közötti út jelzését Kerteskőn keresztül, továbbá Zirc-Bakonyoszlop útjelzést a nagyesztergári Hangya Szövetkezet udvarán át, Ördögvölgyön keresztül piros jelzéssel, valamint a Zirc – Kőrishegy útvonalnak Szilasárokig terjedő szakaszát. <br>Gróf Pejachevich uradalomtól szándékoztak engedélyt kérni a Szilasároktól Kőrishegyig terjedő út turistajelzésekkel való ellátása ügyében. Továbbiakban a gyűlés elhatározta, hogy a következő útvonalaknak turista célokra és jelzésekre való használatának engedélyezését gróf Esterházy Tamástól kérik. <br>Ezen útvonalak: 
* Szépalma major – Kisszépalma major – Kőrishegy
* Bakonybél – Barátok útja – Kisszépalma
* Bakonybél – Gerencepusztai erdészlak – Odvaskőbarlang – Kőristető
* Kőristető – Huszárokelő – Franciavágás
* Kisszépalma – Százhalmok – Szárazgerence – Bakonybél
* Somhegypuszta – Szépalma major
Az egyesület által kiadott prospektusban felsorolták az ajánlott kirándulási lehetőségeket.  Zircről a Somhegy alatt a Gerence völgyén, Kerteskőn át a Szömörke völgybe. Másik út Zircről Tündérmajoron át Szépalma-pusztára, Kőristetőre, a Százhalmok megtekintése után vissza Zircre. Újabb lehetőség vonattal Porva-Csesznekig, gyalog a várromokhoz. Két napos kirándulást ajánlottak Bátorkő és Csikling várához, a Gaja patakhoz és a Római fürdőhöz. A magyar Semmeringnek nevezték a Cuha szurdokvölgyét. Veszprém és Pannonhalma nevezetességeit egynapos útra, vonattal ajánlották. <br>A bakonyi téli sportok. Síugrósánc épült a pintérhegyi erdőben, a sí élet kifejlesztését fontosnak tartották. Később, a Postásház megépítése után lehetőség volt szállást kapni a síelőknek. 1935. februárban országos síversenyt rendeztek, a sportolók lakhatásának megoldására a Bakony Egyesület segített a kiadó lakások, szobák közvetítésében.<br>1935 áprilisában dr. Tóth Aurél javasolta, hogy egyrészt útmutató táblákat állítsanak fel, amin szerepelnének a turistautak, színjelzésekkel, valamint a távolság és idő jelölésével, másrészt hirdetőtáblákat, amin a lakáskiadók és a vendéglősök szerepelnének, lakcímeikkel. Wilde Rezső asztalos mester vállalta a táblák elkészítését, és felállítását, a földbe 1 m 26 cm mélyen szenesített oszlopokat állítottak be. A táblák elkészítése 240 pengőbe került, ezért a hirdetőktől díjat szedtek be.
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="2" >

Fájl:Cseszneki kirándulás 1932. július 16..jpg|Cseszneki kirándulás 1932. július 16.
Fájl:Kardosréti kirándulás 1938. július 23..jpg|Kardosréti kirándulás 1938. július 23.


</gallery>
<br> 

----
<center>
'''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; [[A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Lakás, élelmezés|Folytatás]]''' 
</center> 
----