Zirci vendéglők egykor IV. A Hoffer vendéglő és Wittmann Ödön kisvendéglős, mészáros
Zirci vendéglők egykor IV. A Hoffer vendéglő és Wittmann Ödön kisvendéglős, mészáros
A Deák Ferenc utcában ma is megvan mindkét vendéglő épülete egymással szemben. A Hoffer-féle napjainkban is étteremként működik Patkó néven, Wittmann Ödön leszármazottai ma is ugyanott laknak, ahol az őseik a mészárszéket és a vendéglőt üzemeltették.
A Hoffer család őse, Hoffer József (1812-1901) feleségül vette Anczenberger Terézt, így lett a családjuk tulajdona a mai Patkó vendéglő és a körülötte lévő rész, ami hajdanában Anczenberger majorság volt. Hogy a vendéglő mikortól működött, nem sikerült kideríteni, de valószínű, hogy az 1800-as évek közepén már megvolt. Fiúk, Hoffer József (1848-1916) földbirtokos vendéglősként tevékenykedett Zircen. A korabeli újságokban említik, mint a veszprémi esküdtszék tagját. Jómódú család volt, Zirc virilistái (legtöbb adót fizető polgárok) között említik a nevüket. Halála után felesége, Germán Mária vette át a vendéglő vezetését. A vendéglő un. betérő kocsma volt, mint a Kukoda és a Streibl vendéglő, a lovaskocsik könnyen be- és kihajthattak, nem kellett tolatni. Főleg az iparosok jártak ide, hiszen Zirc településszerkezetéből következett, hogy ők laktak a vendéglő közelében. Nagy élet volt itt, esténként táncolni is lehetett. A vendéglő közelében volt a családi ház, a gazdasági épületek, istállók. Az idősebb zirciek még emlékeznek rá, hogy a gulyát a Cigánydombra hajtották ki. Hofferék tehene volt az egyetlen fekete-fehér foltos állat a csordában, a gyerekek elhitték, hogy kávét ad tej helyett. A második világháború alatt bombatalálat érte a gazdasági épületeket.
A háború után a vendéglőt államosították, Hoffer József aranykalászos gazdaként művelte a földet, majd kényszerült belépni a tsz-be. A Patkó vendéglő Zircen közismert és kedvelt hely a mai napig.
Wittmann Ödön (1905 -1971) mészáros kocsmáros nagyszülei Porváról telepedtek Zircre. 1867-ben telket vásároltak a Wilde családtól, amelyre házat építettek. Itt működött a vendéglő, mellette a mészárszék, és a húsbolt. A telek egészen a mai Bajcsy-Zsilinszky utcáig ért el.
Wittmann Ödön szakképzett mészáros volt, iparengedélye volt a mészárszék és a vendéglő üzemeltetésére is. Még kóser vágás is volt. Precízen vezette a húskönyvét, amelyben feljegyezte, kitől, honnan, milyen állatot vásárolt, és adott el. A friss húsokat a hentesüzletben árulta, de nagy jégverem is működött a telkén. Ez közösségi jégverem volt, aki akarta, itt elhelyezhette a hűteni való dolgait.
Az üzlet melletti nagy házban működött a vendéglő, amelyben kármentő is volt. A ház mögött pince, mellette kuglizó. A vendéglőbe iparosok jártak, esténként kártyáztak. Szolid hely volt, este 8 után már nem adtak szeszes italt, viszonylag korán zártak, ahogy a korabeli helyi újságban megírták. Érdekesség, hogy a csetényi földbirtokos, a zirci körzet országgyűlési képviselője, Holitscher Károly itt tartotta a kortesbeszédeit.
Wittmann Ödönt a háborúban katonának vitték el. Amikor a fogságból hazatért 1948-ban, először visszakapta az üzemet, és a kocsmát, mert viszonylag kicsi volt a vendéglő, de nemsokára ellehetetlenítették a működését. Komoly szaktudásával és tapasztalatával ott kellett hagynia a mészárszéket és fuvarosnak állt. A mészárszékeket, hentesüzleteket államosították, ennek következtében az országban nagy húshiány keletkezett. Az asszonyok Zircen is hajnalban már az egykori Wittmann Ödön-féle üzlet előtti lépcsőn ültek, hogy családjuknak valamilyen húst tudjanak venni.
Köszönet a segítségért és a családi képek közlésének lehetőségéért Hoffer Ildikónak és Gajdicsné Link Gabriellának.
Cuhavölgyi Klára
Forrás
- Amberg Lajos visszaemlékezése Hofferékra. Kézirat.
- Zirc és Vidéke korabeli számai
A Hoffer család az 1910-es évek elején. Gser Dezső felvétele
Wittmann Ödön mészáros és kocsmáros
Wittmann Ödön iparengedélye 1935
