Zirci vendéglők egykor III. A Rezeli (Streibl) vendéglő

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Benczikne (vitalap | szerkesztései) 2021. december 20., 13:16-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Zirci vendéglők egykor III. A Rezeli (Streibl) vendéglő

Ma Bagolyvárnak nevezik Zirc legrégibb épületét (1723), a ciszterci szerzetesek első rezidenciáját. Az atyák 1738-ban átköltöztek az elkészült monostorba, az épületet bérbe adták, ami fogadó-vendéglő lett, Nagyvendéglő néven. Az egymást követő bérlők árendát (bérleti díjat) fizettek az apátságnak.

A múlt századfordulón az épületet felújították és fejlesztették. Épültek ólak, istállók, jégverem, tekepálya, kocsiszín. 1900-ban Wolf János ácsmester irányításával új tetőt is építettek. 1900-tól Masszi János volt a bérlő, akitől 1914-ben a bérleményt átvette Streibl Miklós, akinek édesapja Eszéken volt intéző a ciszterci birtokon, innen került a család Zircre. Streibl Miklós feleségül vette Gfellner Irmát, egy lányuk született, Irma. Az ő családjuk, illetve később a lányuk, Streibl Irma férje, a rátóti származású Rezeli Ferenc (1893-1978) működtette a vendéglőt egészen 1946-ig, az államosításig.


Az emeletes épület két oldalán két nagy bolthajtásos kapu van, ami a lovas kocsik, hintók be- és kihajtását könnyítette meg. Az udvar közepére kocsiszínt építettek, ahol négy szekér számára volt hely. Itt tudtak védett helyen éjszakázni a fuvarosok. Sokan szállítottak a környező falvakból (Borzavárról, Lókútról) meszet és faszenet távoli városokba. A kocsisok éjszakára is a rakománnyal megpakolt járműveken maradtak a színben, télen azért behúzódtak az istállóba. Az udvaron volt a kövekből gömbölyű alakban kirakott jégverem is. Amikor az arborétum taván legalább 20 cm vastagra hízott a jég, fűrésszel kivágták a nagy jéghasábokat és szánkón szállították a jégvermekbe. Ha a házban szükség volt a jégre, vödrökben hozták be, és tették a jégszekrényekbe. Olyan sok, jó minőségű jég volt a tavon, hogy még a veszprémi püspökségre is innen szállítottak.

A Streibl vendéglőben naponta főztek, a zirci tisztviselők előfizetéssel tudtak itt étkezni. Nagy háztartást vezettek, több alkalmazottal: egy kocsis és egy másik férfi alkalmazott, aki ellátta az állatokat, lovakat, teheneket, disznókat, baromfit, továbbá két szakácsnő és egy lány belső munkákra, mert szobákat is kiadtak. Az 1930-as években iskolai csoportok is kaphattak itt szállást. Az 1927-ben megrendezett országos autóverseny zirci megállóhelye is a Streibl vendéglő volt, ahol a résztvevők ebédet kaptak. Amikor a zirci strand megnyílt, a vendéglő udvarán keresztül a tekepálya mellett lehetett megközelíteni.

A Rezeli vendéglőben nemcsak a ma is szokásos ételeket (vadas, pörkölt, sültek stb.) szolgálták fel. Különlegesség volt a finom felvágottak kínálata. Rezeli Ferenc a győri húsgyárban tanulta a mesterséget, készített szalámit, virslit, parizert. Az épület bejáratához közel működött a hentesüzlet, ahol ezeket árulták. Az apátság számára is itt vásároltak, mert Zircen csak ő értett ezeknek a húskészítményeknek az elkészítéséhez. A Streibl/Rezeli vendéglőbe főleg a gazdák jártak. A vasárnapi 10 órai szentmise után betértek egy pohár fröccsre vagy sörre, melléje sörkiflit fogyasztottak, délután kuglizni jöttek. Híresek voltak a január-februári gazdabálok. A bálokra lelkes készülődés volt, mindenféle extra dolgot készítettek, pl. vadast. A lányok pruszlikban, a fiúk csizmában jöttek, ettek, ittak, táncoltak, mulattak az emeleti teremben, csak úgy rezgett a gerendázat. A zenét a híres zirci cigányzenekarok szolgáltatták: a Nyári, Szórádi, Lencse, Duka családok muzsikusai húzták a talpalávalót. Tartottak itt különböző előadásokat, tanfolyamokat a gazdáknak. Elsősorban mezőgazdasági témákról, de volt egészségügyi előadás is. A gazdagyűlések és a bíróválasztást is itt rendezték, valamint a Gazdakör is itt működött.


A második világháború alatt a ház tetejére kis fából készült bódét építettek, hogy innen figyeljék a repülőgépek mozgását. A parancsnok Rehus bácsi volt. A háború utáni államosításkor a Rezeli családot kilakoltatták az emeletes házból. A vendéglő mellett egykor a dédapa vásárolt egy kis házat, ebbe költözött át a család. Az épületben rövid ideig egy iskolai osztályt helyeztek el, majd pedagóguslakásokat alakítottak ki benne. Köszönet a segítségért Túri Károlyné Rezeli Máriának és Kikl Sándorné Rezeli Katalinnak a családi képek közlésének lehetőségéért.

Forrás

Cuhavölgyi Klára

  • Streibl Miklós vendéglője 1930-as évek

  • Streibl Miklós és családja 1905. környékén

  • Streibl Irma és Rezeli Ferenc az 1960-as években

  • Streibl Irma mögött középen lánya Rezeli Teréz, Baba (Gesztesi Jánosné) Zircen gyerekkönyvtáros volt

A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Zirci_vendéglők_egykor_III._A_Rezeli_(Streibl)_vendéglő&oldid=26505”