A lap 2021. december 10., 17:03-kori változata

Zirci vendéglők egykor II. A Bergli

1905-ben egy felmérés készült az apátság számára, amely szerint a Bergli „korcsmát” 1836-ban építették. Egy istálló, egy árnyékszék és két 4 méter átmérőjű jégverem tartozott hozzá. Az egykori vendéglő Zircen fogalom volt, messze földön ismerték. A nevét arról kapta, hogy egy kis dombon helyezkedett el, a kórház mellett a Kálvária utca elején. (A német Bergli szó kis hegyet, hegyecskét jelent.) A magaslatról szép kilátás nyílott az apátságra, a nagyesztergári domb országútjára, Kardosrétre, Flóramajorra. Az 1890-es évek végén, amikor a kórház építése kezdődött, még többen látogatták. Később is élénk társadalmi élet volt itt, minden este más-más társadalmi csoport tagjai jártak ide: tisztviselők, kereskedők, iparosok. Vacsoráztak, zenét hallgattak, kártyáztak, táncoltak.

Az üzemeltető Hebling családot elismerték és megbecsülték Zircen. A férj, Hebling Vilmos (1867-1934) kitűnő mester volt, aki nagyon jó hentesárut tudott készíteni. Feleségét pedig a legjobb szakácsnőként ismerték Zircen. 1918 után az olasz hadifogságból visszatérve fiúk, Hebling Sándor (1895-1967) vette át az üzlet vezetését. A családtagok részt vettek a munkában pincérként, vagy a konyhában dolgoztak. A vendéglőben két terem volt, az egyikben az italmérés kármentővel, a másik szobában a polgári olvasókör. Itt asztalok, székek voltak, egy nagy vaskályha, a füstöt a mennyezeten működő ventilátorral a padlás felé hajtották ki. Egy kis szekrényben őrizték az olvasókör könyveit, és a játékkártyákat. Többféle újság is járt. Az ács- és kőműves munkások céhládáját is itt helyezték el. Az iparosok csütörtökönként gyűltek össze. Az ipartestületi ügyintézés is itt zajlott. Pünkösd hétfőjén kellett befizetni az esedékes díjakat, majd táncmulatság következett reggelig. Ekkoriban külön temetkezési egylet is működött, annak az iratait, kellékeit is itt tárolták.

A vendéglő körül nagy kerthelyiség volt, mögötte egy kis erdő, középen magas hársfák - ezek még ma is megvannak- mellettük bükk, fenyő és akácfák, körbe gyümölcsfák. A nagy forgalom miatt két jégveremre is szükség volt. A kertben betonozott tánctéren ropták a táncot, körülötte asztalok és székek. Fedett kuglipálya is a vendégek rendelkezésére állt. A vendéglőtől a kert felé simára egyengetett talajon alakították ki a teniszpályát, amit dróthálóval kerítettek be. Az 1905-ben alakult „Zirci Lawn Tenisz Klub” működött itt.

A családi vállalkozás alapját a hentesmesterség képezte. Punk Antal, aki 1906-tól két évig Heblingéknél tanulta a szakmát, idős korában egy magnófelvételen így emlékezett a Berglire: „Amikor hétfőn vásár volt, szombaton vágtunk 8 disznót, de hétfőn-kedden megint még 7-8 disznó ráment. Olyan üzlete volt a Heblingnek akkor! Heblingné! – olyan szakácsnő nem volt a községben, mint a Heblingné. Az, ahogy el tudta készíteni az ételeket – nagyon jól tudott főzni, olyan jó ízeket tudott adni, ízletesen főzött. A kocsmának a nagyobbik helyiségében dolgozták fel a disznót, ott zajlott le minden, ott szedték szét az állatot, ott csinálták a disznósajtot, szalámit, hurkát, mindent. A konyhában volt egy kis füstölő. A füstölő mellett egy kis kazánféle. De víz az egész házban nem volt. Volt egy kis szamaruk, azzal hordták a vizet a Katzer kútról. Hebling úr nagyon szorgalmas volt. Fölkelt 5 órakor, pedig sokszor éjjel 2-kor feküdt le. Én 4 órakor fölmentem disznóvágásra. Levágtuk a 3-4-5 disznót, mikor milyen mennyiség kellett. Amikor a disznó szét lett hasítva, az öreg már fölkelt. Felakasztottuk a fél disznókat, ő egyedül szalonnázta le. Csinált disznósajtot, szalonnát. A boltba egyszerre 100-150 kg szalonnát vittek le. Heblingékhez fölmentek a korcsmárosok, meg vidékről boltosok is, megvettek 100- 200 kg szalonnát – ezért kellett sok disznót levágni. A szalonna nem lett fölfüstölve, le lett sózva, stószokba, (stoßen) 2 méter magasan állt. Át lett sózva, minden 2-3 hétbe át lett forgatva, mindent az öreg csinált. Ez volt a Bergli. Nagyon szorgalmas család volt.”

Az 1900-as évek elején az üzletsor a mai Deák Ferenc utca elején volt. A sarkon a Takarékpénztár és Rácz Dezső rőfös üzlete. A Deák Ferenc utca felé Szita pékmester üzlete, az udvarban lehetett venni a kenyeret, kiflit, zsemlét, a hátsó részen volt a pékség. Mellette Krausz lisztkereskedő, Pálinkás zöldséges, Hebling Vilmos hentesáru üzlete, Brückner cipőkereskedő, Farkas József borbély és fodrászata. A Hebling családnak a hentesüzletét is el kellett látni áruval: húst, szalonnát, hentesárut kínáltak a boltban.

A Bergliben nagy szerepet kapott a falióra. Ez mindig mást mutatott, mint a családok órái. Mivel a többi zirci vendéglő rendes időben bezárt, a mulatozást itt tudták folytatni. Jó balatoni bor volt, csapolt sör, kívánságra a jégveremből hozták a friss húst, hamar ízletes pecsenye is készült. Ha jött a csendőr, hogy záróra, a főbíró úr máris kijött, a faliórát átállítva, akár reggelig meghosszabbította a nyitva tartást. Ezt később az iparosok is megcsinálták. A zene fontos volt a vendéglő működésében. Már 1908-ben megírta a Zirc és Vidéke újság (1908/3), hogy a zirci tűzoltózenekar első zenei bemutatója volt a Bergliben. Ha az esti vendégsereg úgy kívánta, tudták hívni a cigányzenészeket. Mivel a közelben laktak, ha fölkeltették őket, hamar ott voltak. Nyári Gyula és bandája húzta a talpalávalót. Az 1930-as években még cigánybált is tartottak a Bergliben. A vendéglő egészen 1949-ig működött, akkor az államosítások következtében olyan nagy adót vetettek ki, hogy ellehetetlenült a működése. A család nem tehetett semmit, a házba lakókat költöztettek, a kert elgazosodott, a teniszpálya tönkrement. Az egykori Bergli telkén még egy ház épült az 1960-as években, ami pedagóguslakás céljára szolgált. Köszönet a segítségért és a családi képek közlésének lehetőségéért dr. Hebling Ágnesnek. Franczia Péterné Sági Erzsébetnek és Kocsis Istvánné Verának az adatközlésért.

Cuhavölgyi Klára

Forrás

• Bergli. – Rajz – Írta –cs. –e. Zirc és Vidéke 1909/36. szám.
• Bittmann Beáta: Bittmann Rudolf Rezső (1891-1982) írásaiból, és a zirci Bittmann családról. Kézirat, 2017.
• Punk Antal visszaemlékezései. Magnetofon felvétel 1969.
• Utóbecslés a visszamaradt épületekről 1905. Wolf János, az apátság ácsmesterének kézirata.

• 

  Hebling Sándor és családja 1930-as évek

• 

  Hebling Vilmos pincérként 1930-as évek

• 

  A Bergli kerthelyisége a cigányzenészekkel

• 

  A Bergli kertjében