„Zirci boltok egykor II. A Scherer bolt hatvan éve Zircen” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „A Scherer család őse sokgyerekes tanítócsalád volt a Schwarzwald vidékén fekvő Badenben. Egyik fiúk, Scherer János György (1831-1895) ajánlólevelet kapott…”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
A Scherer család őse sokgyerekes tanítócsalád volt a Schwarzwald vidékén fekvő Badenben. Egyik fiúk, Scherer János György (1831-1895) ajánlólevelet kapott a zirci apátsághoz, mint órás. Az 1850-es évek végén telepedett le Zircen, majd meg is nősült. A Birher Annával kötött házasságából született első fia pap lett, a második fiát, Jánost is órásnak szánta, de másképp alakult.
 
A Scherer család őse sokgyerekes tanítócsalád volt a Schwarzwald vidékén fekvő Badenben. Egyik fiúk, Scherer János György (1831-1895) ajánlólevelet kapott a zirci apátsághoz, mint órás. Az 1850-es évek végén telepedett le Zircen, majd meg is nősült. A Birher Annával kötött házasságából született első fia pap lett, a második fiát, Jánost is órásnak szánta, de másképp alakult.
 +
= Scherer János (1862-1941) =
 +
Zircen járt az akkor még német nyelvű elemi iskolába. Kitanulta az órásmesterséget édesapja mellett, majd Veszprémben a Regényi-féle órás és ékszerész üzletben képezte magát tovább. Itt határozta el, hogy nem órás lesz, hanem inkább kereskedő. Zircre visszatérve 1891-ben feleségül vette Amberg Cecíliát - engedéllyel, - mert a menyasszony még nem volt 16 éves. Cecília apja, Amberg József jómódú kereskedő volt. Gazdag hozományt adott a lányának, így meg tudták venni az akkori Főtér 138. sz. házát (később Rákóczi tér 4., ma Rákóczi tér 16.) Erlicz Jánostól, aki idős kalmár lévén már nem tudta tovább működtetni a boltját. Az emeletes ház földszintjén volt az üzlet, az emeleten működött a zirci járásbíróság kb. 1877-1898 között. Scherer János először a boltot vette át, majd megvette az emeletes házat is.
 +
Az, hogy a Scherer-féle vegyeskereskedés fogalommá lett Zircen és a környező falvakban, nagyban volt köszönhető a feleségnek, aki az üzlet „lelke” volt.  Amberg Cecília (1875-1931) kistermetű, szép arcú nő volt, beszédes, mindenkihez kedves.  Az iskolában a hat elemi osztályban mindig első volt. Férjhezmenetele után sokat tartózkodott a boltban, ahol szívélyességével, kedves modorával elbűvölte a vásárlókat.
 +
Férje, Scherer János nagyszerű üzletember volt, szorgalmas, rátermett ember, akinek nagyon jó praktikus érzéke is volt. Élénk észjárása, kitűnő humora és szellemes ötletei voltak. A boltjában széles választék volt: élelmiszer- és iparcikkek, sőt 1905-től zirci képeslapokat is kiadott. Az üzlet irányítása mellett a Zircvidéki Takarék igazgató elnöke lett apja helyett 1895-től, aki szintén a bank igazgatósági tagja volt. Jelentős vagyonát készpénzbe, kötvényekbe és a világháború kitörésekor hadikölcsönbe fektette. Sajnos a háborút követő infláció következtében a nagy vagyon elveszett. Aggódott a harctéren távol lévő három fiáért is. Miután Endre fia visszatért a hadifogságból, 1928. november 30-tól társultak a fűszer- és vegyeskereskedés folytatására. Scherer János 1941. október 7-én hunyt el, életének 80. évében. A búcsúztatáson emlegették kivételes munkás életét, erős akaratát és tenni vágyását. „Munka és akarás tették megbecsültté mindenki előtt nevét és virágzóvá üzletét. Így vált mindkettő fogalommá nemcsak Zircen, de a messze környéken is.” (Zirc és Vidéke 1941. október 12.)
 +
 +
Scherer János fia
 +
= Scherer Endre (1896-1971)  =
 +
- akár a fiútestvérei - Pápán a bencés gimnáziumban tanult tovább, utána apja akaratának megfelelően a veszprémi kereskedelmi iskolában folytatta a tanulmányait. Az iskola legjobb tanulója volt. 1915-ben be kellett vonulnia katonának, az orosz frontra került. Végigharcolta az ezrede összes ütközeteit, míg 1916 nyarán orosz fogságba esett. Négy év után, 1920 karácsonyán sikerült hazatérnie: Szibéria, Japán, a Csendes-óceán, a Vörös- és a Földközi-tengeren át, Trieszten keresztül tért vissza.
 +
Scherer Endre a családi üzlet átvétele előtt egy budapesti nagykereskedésben képezte magát, majd a Zircvidéki Takarékpénztárban a könyvelést tanulta meg. Megnősült, unokatestvérét, Amberg Cecíliát vette el 1923-ban. A boltot ismét felvirágoztatta. 1943. május 17-én értesítette vásárlóit, hogy beszünteti a kiskereskedést, kizárólag nagyban fog árusítani, hogy a járás kereskedőinek ellátását biztosítani tudja. Megköszönte vásárlóinak a bolt fél évszázados működése alatt nyújtott támogatását. (Zirc és Vidéke 1943/20.)
 +
Hamarosan újabb tragédia következett. 1945 tavaszán az orosz csapatok kirabolták a boltot, felgyújtották az üzletet és az egyemeletes házat is. Előtte a ház falára azt írták, hogy „burzsuj”. Az akkori zirci jegyző, Vargha Gyula igazolta, hogy a ház 1945. március 23-án teljesen leégett, pusztán a külső falak maradtak meg. A ház felépítése közérdek volt, mert közszükségleti áruk forgalomba hozatalával foglalkoztak, így engedélyezte a szükséges építési anyagok beszerzését. A ház újjáépítésének terveit Vándor Ferenc építész végezte. 1946-ban újra indították a kereskedést: árultak élelmiszer- és iparcikkeket is.
 +
A háborúból közel három évnyi távollét után 1947. november 1-jén hazatért fiúk, Scherer János, akinek édesapja, Scherer Endre átadta az üzlet tulajdonjogát. A zirci telekkönyvi előadó, László Károly neki küldte el a végzést, miszerint az ingatlan tulajdonjogát 1952. április 10-én a Magyar Állam javára kebelezték be. Elvették a két nagy házat, a nagy kertet, raktárakat. Így ért véget a 61 évig a Scherer család tulajdonában lévő üzlet története.
 +
 +
= A bolt utóélete  =
 +
A zirci Szemmelveisz Sándor (1921-1998) Scherer Endrénél tanulta a szakmát. Ügyes kereskedő lett, a 40-es évek elején Hatvanban, a Hangya szövetkezetnél képezte magát, majd a front közeledtével visszajött Zircre. Újra Schereréknél dolgozott. 1952-ben, az államosításkor őt nevezték ki boltvezetőnek, az üzletet Népboltnak nevezték el. Az 1960-as évek körül a Népbolt aztán kevéssel arrébb költözött, a mai Húsáruház helyére.
 +
 +
Cuhavölgyi Klára
 +
 +
 +
Köszönet a segítségért és a családi képek közlésének lehetőségéért Scherer Évának, Szemmelveisz Annának.
 +
 +
= Felhasznált irodalom =
 +
*Borenich Péter: A Scherer család történetéből. Kézirat.
 +
*Amberg József naplója. Temesvár, 1938. Kézirat.
 +
*Zirc és Vidéke korabeli számai
 +
 
[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
 
[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
 +
 +
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 +
 +
 +
Fájl:Scherer János és Amberg Cecília esküvője 1891-ben.jpg|Scherer János és Amberg Cecília esküvője 1891-ben
 +
Fájl:Az emeletes Scherer ház a Rákóczi téren, a sarkon a Raák-féle gyógyszertár és lakóház kb. 1925-ben.jpg|Az emeletes Scherer ház a Rákóczi téren, a sarkon a Raák-féle gyógyszertár és lakóház kb. 1925-ben
 +
Fájl:Id. Scherer János, felesége és fia, Endre és családja 1929-ben.jpg|Id. Scherer János, felesége és fia, Endre és családja 1929-ben
 +
Fájl:Scherer Endre felesége és fiai, János (édesanyja jobb oldalán) és Endre társaságában 1938-ban.jpg|Scherer Endre felesége és fiai, János (édesanyja jobb oldalán) és Endre társaságában 1938-ban
 +
Fájl:Az újjáépített Scherer-ház 1946-ban.jpg|Az újjáépített Scherer-ház 1946-ban
 +
Fájl:Scherer Endre 1950-ben.jpg|Scherer Endre 1950-ben
 +
 +
</gallery>

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 6., 15:36-kori változata

A Scherer család őse sokgyerekes tanítócsalád volt a Schwarzwald vidékén fekvő Badenben. Egyik fiúk, Scherer János György (1831-1895) ajánlólevelet kapott a zirci apátsághoz, mint órás. Az 1850-es évek végén telepedett le Zircen, majd meg is nősült. A Birher Annával kötött házasságából született első fia pap lett, a második fiát, Jánost is órásnak szánta, de másképp alakult.

Scherer János (1862-1941)

Zircen járt az akkor még német nyelvű elemi iskolába. Kitanulta az órásmesterséget édesapja mellett, majd Veszprémben a Regényi-féle órás és ékszerész üzletben képezte magát tovább. Itt határozta el, hogy nem órás lesz, hanem inkább kereskedő. Zircre visszatérve 1891-ben feleségül vette Amberg Cecíliát - engedéllyel, - mert a menyasszony még nem volt 16 éves. Cecília apja, Amberg József jómódú kereskedő volt. Gazdag hozományt adott a lányának, így meg tudták venni az akkori Főtér 138. sz. házát (később Rákóczi tér 4., ma Rákóczi tér 16.) Erlicz Jánostól, aki idős kalmár lévén már nem tudta tovább működtetni a boltját. Az emeletes ház földszintjén volt az üzlet, az emeleten működött a zirci járásbíróság kb. 1877-1898 között. Scherer János először a boltot vette át, majd megvette az emeletes házat is. Az, hogy a Scherer-féle vegyeskereskedés fogalommá lett Zircen és a környező falvakban, nagyban volt köszönhető a feleségnek, aki az üzlet „lelke” volt. Amberg Cecília (1875-1931) kistermetű, szép arcú nő volt, beszédes, mindenkihez kedves. Az iskolában a hat elemi osztályban mindig első volt. Férjhezmenetele után sokat tartózkodott a boltban, ahol szívélyességével, kedves modorával elbűvölte a vásárlókat. Férje, Scherer János nagyszerű üzletember volt, szorgalmas, rátermett ember, akinek nagyon jó praktikus érzéke is volt. Élénk észjárása, kitűnő humora és szellemes ötletei voltak. A boltjában széles választék volt: élelmiszer- és iparcikkek, sőt 1905-től zirci képeslapokat is kiadott. Az üzlet irányítása mellett a Zircvidéki Takarék igazgató elnöke lett apja helyett 1895-től, aki szintén a bank igazgatósági tagja volt. Jelentős vagyonát készpénzbe, kötvényekbe és a világháború kitörésekor hadikölcsönbe fektette. Sajnos a háborút követő infláció következtében a nagy vagyon elveszett. Aggódott a harctéren távol lévő három fiáért is. Miután Endre fia visszatért a hadifogságból, 1928. november 30-tól társultak a fűszer- és vegyeskereskedés folytatására. Scherer János 1941. október 7-én hunyt el, életének 80. évében. A búcsúztatáson emlegették kivételes munkás életét, erős akaratát és tenni vágyását. „Munka és akarás tették megbecsültté mindenki előtt nevét és virágzóvá üzletét. Így vált mindkettő fogalommá nemcsak Zircen, de a messze környéken is.” (Zirc és Vidéke 1941. október 12.)

Scherer János fia

Scherer Endre (1896-1971)

- akár a fiútestvérei - Pápán a bencés gimnáziumban tanult tovább, utána apja akaratának megfelelően a veszprémi kereskedelmi iskolában folytatta a tanulmányait. Az iskola legjobb tanulója volt. 1915-ben be kellett vonulnia katonának, az orosz frontra került. Végigharcolta az ezrede összes ütközeteit, míg 1916 nyarán orosz fogságba esett. Négy év után, 1920 karácsonyán sikerült hazatérnie: Szibéria, Japán, a Csendes-óceán, a Vörös- és a Földközi-tengeren át, Trieszten keresztül tért vissza. Scherer Endre a családi üzlet átvétele előtt egy budapesti nagykereskedésben képezte magát, majd a Zircvidéki Takarékpénztárban a könyvelést tanulta meg. Megnősült, unokatestvérét, Amberg Cecíliát vette el 1923-ban. A boltot ismét felvirágoztatta. 1943. május 17-én értesítette vásárlóit, hogy beszünteti a kiskereskedést, kizárólag nagyban fog árusítani, hogy a járás kereskedőinek ellátását biztosítani tudja. Megköszönte vásárlóinak a bolt fél évszázados működése alatt nyújtott támogatását. (Zirc és Vidéke 1943/20.) Hamarosan újabb tragédia következett. 1945 tavaszán az orosz csapatok kirabolták a boltot, felgyújtották az üzletet és az egyemeletes házat is. Előtte a ház falára azt írták, hogy „burzsuj”. Az akkori zirci jegyző, Vargha Gyula igazolta, hogy a ház 1945. március 23-án teljesen leégett, pusztán a külső falak maradtak meg. A ház felépítése közérdek volt, mert közszükségleti áruk forgalomba hozatalával foglalkoztak, így engedélyezte a szükséges építési anyagok beszerzését. A ház újjáépítésének terveit Vándor Ferenc építész végezte. 1946-ban újra indították a kereskedést: árultak élelmiszer- és iparcikkeket is. A háborúból közel három évnyi távollét után 1947. november 1-jén hazatért fiúk, Scherer János, akinek édesapja, Scherer Endre átadta az üzlet tulajdonjogát. A zirci telekkönyvi előadó, László Károly neki küldte el a végzést, miszerint az ingatlan tulajdonjogát 1952. április 10-én a Magyar Állam javára kebelezték be. Elvették a két nagy házat, a nagy kertet, raktárakat. Így ért véget a 61 évig a Scherer család tulajdonában lévő üzlet története.

A bolt utóélete

A zirci Szemmelveisz Sándor (1921-1998) Scherer Endrénél tanulta a szakmát. Ügyes kereskedő lett, a 40-es évek elején Hatvanban, a Hangya szövetkezetnél képezte magát, majd a front közeledtével visszajött Zircre. Újra Schereréknél dolgozott. 1952-ben, az államosításkor őt nevezték ki boltvezetőnek, az üzletet Népboltnak nevezték el. Az 1960-as évek körül a Népbolt aztán kevéssel arrébb költözött, a mai Húsáruház helyére.

Cuhavölgyi Klára


Köszönet a segítségért és a családi képek közlésének lehetőségéért Scherer Évának, Szemmelveisz Annának.

Felhasznált irodalom

  • Borenich Péter: A Scherer család történetéből. Kézirat.
  • Amberg József naplója. Temesvár, 1938. Kézirat.
  • Zirc és Vidéke korabeli számai