„Zichy István” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb ZICHY István (Veszprém, 1616. szept. 18.–Oroszvár, 1693. márc. 13. vagy 15.) vicegenerális, tárnokmester, főispán. =Élete= ...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Zichy_Istvan.jpg|200px|thumb]] |
| − | ZICHY István (Veszprém, 1616. | + | ZICHY István (Veszprém, 1616. szeptember 18. – Oroszvár, 1693. március 13. vagy 15.) vicegenerális, tárnokmester, főispán. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
1635-ben a bécsi egyetemen tanult, 1636-ban Zrinyi Miklós kíséretében Itáliában járt. 1638-ban a győri vár lovasságának parancsnokává nevezték ki, 1641-től a tatai vár kapitánya, 1646-tól a győri vár vicegenerálisa. 1655 és 1671 között a Magyar Kamara elnöke (Zrinyi Péterhez való kapcsolatai miatt 1672-ben felmentést kapott), 1655-ben báróságot és királyi tanácsosi címet kapott, 1661-ben I. Lipót koronaőrré nevezte ki. 1679-ben grófi címet nyert, 1681-től Moson vármegye főispánja. Bécs 1683-as ostroma idején egyike volt azoknak, akik a koronát külföldre menekítették. 1690-ben tárnokmesteri kinevezést kapott, az ország zászlósurainak egyike lett. | 1635-ben a bécsi egyetemen tanult, 1636-ban Zrinyi Miklós kíséretében Itáliában járt. 1638-ban a győri vár lovasságának parancsnokává nevezték ki, 1641-től a tatai vár kapitánya, 1646-tól a győri vár vicegenerálisa. 1655 és 1671 között a Magyar Kamara elnöke (Zrinyi Péterhez való kapcsolatai miatt 1672-ben felmentést kapott), 1655-ben báróságot és királyi tanácsosi címet kapott, 1661-ben I. Lipót koronaőrré nevezte ki. 1679-ben grófi címet nyert, 1681-től Moson vármegye főispánja. Bécs 1683-as ostroma idején egyike volt azoknak, akik a koronát külföldre menekítették. 1690-ben tárnokmesteri kinevezést kapott, az ország zászlósurainak egyike lett. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 18:44-kori változata
ZICHY István (Veszprém, 1616. szeptember 18. – Oroszvár, 1693. március 13. vagy 15.) vicegenerális, tárnokmester, főispán.
Élete
1635-ben a bécsi egyetemen tanult, 1636-ban Zrinyi Miklós kíséretében Itáliában járt. 1638-ban a győri vár lovasságának parancsnokává nevezték ki, 1641-től a tatai vár kapitánya, 1646-tól a győri vár vicegenerálisa. 1655 és 1671 között a Magyar Kamara elnöke (Zrinyi Péterhez való kapcsolatai miatt 1672-ben felmentést kapott), 1655-ben báróságot és királyi tanácsosi címet kapott, 1661-ben I. Lipót koronaőrré nevezte ki. 1679-ben grófi címet nyert, 1681-től Moson vármegye főispánja. Bécs 1683-as ostroma idején egyike volt azoknak, akik a koronát külföldre menekítették. 1690-ben tárnokmesteri kinevezést kapott, az ország zászlósurainak egyike lett.
