Szabó István (író, műfordító, r. k. lelkész)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 8., 11:09-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4.–Kazár, 1892. márc. 27.) író, műfordító, r. k. lelkész. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedi...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4.–Kazár, 1892. márc. 27.) író, műfordító, r. k. lelkész. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedig rendes tagjává választotta.

Élete

Parasztcsalád gyermekeként a tanulmányait Pápán kezdte. 1826-ban Rozsnyón szentelték pappá. Pilisen, Kazáron és más felvidéki helységekben szolgált. Elsősorban a görög klasszikusok műveinek fordításai figyelemreméltók.

Művei

  • Görög virágok...Kassa, 1834.
  • Aesop meséi. Pest, 1846. – Homeros Iliasa. Pest, 1853.
  • Homeros Odysseája. Pest, 1857.
  • A múzsák eredete és nevük jelentése. (K.P. néven.) Budapest, 1891.
  • A magyarok Istene. Budapest, 1892.

Irodalom

  • MARGALITS Ede: Emlékbeszéd ~, magyar hellenista fölött. Budapest, 1897. (MTA Emlékbeszédek.)
  • VARGHA Balázs: Homér és Osszián. 1– 2. Köt. Budapest, 1957.
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Szabó_István_(író,_műfordító,_r._k._lelkész)&oldid=7706”