Soós Lajos (költő)

SOÓS Lajos (Csajág, 1856. augusztus 7. – Budapest, 1902. július 2.) költő.

Élete

A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok. Devecserben törvényszéki jegyző, majd Tordán, Komáromban és Budapesten közigazgatási tisztviselő. Gyakran visszatért a Balatonhoz Balatonkenesére áttelepült édesanyját látogatva. Öngyilkos lett, kívánsága szerint Balatonkenesén temették el. 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére. Nevét viseli a település körüli hegyek egyike.

Művei

• Tépett felhők. Budapest, 1889.
• Balatoni partok alól. Keszthely, 1900.

Irodalom

• VÁTH János: Balatoni emberek. Dombóvár, 1920.
• Kenesei partok alól. (Képek Balatonkenese múltjából és jelenéből. 5. Füz.) Balatonkenese, 1939.
• KECSKÉS József: A Balaton poétája. (Kézirat a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Adattárában.)