„Piedl András (1894-1982) zirci cukrászmester” változatai közötti eltérés

A lap 2023. június 21., 15:12-kori változata

Pied Bandi bácsi cukrászdája

A Piedl család ősei Olaszfaluban gazdálkodtak, innen települtek Zircre az 1900-as évek elején. Az édesapa, Piedl András kitanulta a cipészmesterséget. Műhelye az egykori Legényegylet hátsó részében az emeleten volt. Kiváló mester volt, deformált lábra is készített cipőt, több későbbi neves zirci cipész nála tanulta a szakmát. Két fia és egy lánya született: András, József és Erzsébet. András először szintén apja nyomdokaiba lépve a cipészmesterséget választotta, majd a vendéglátásban dolgozott és cukrász lett. Piedl József (1895-1974) szabónak tanult, de 1926-ban kivándorolt Amerikába, majd az 1970-es években tért vissza Zircre. Ugyancsak Kanadába vándorolt Erzsébet lányuk férjével, Szautner Györggyel.

Piedl András katonaként harcolt az olasz fronton az első világháborúban, majd hazatérve 1921-ben megnősült. Híres régi zirci építőmester famíliából választotta feleségét, Kasper Máriát (1901-1969). Házasságukból két gyerek született: Valéria (1923-1998) és Endre (1928-2013).

1935. október 14-én Piedl András kérelmet nyújtott be a zirci elöljáróságnak, hogy kávémérést és cukrászdát nyithasson. A Rákóczi téren idősebb Ulrich Józsefnek volt zöldséges bódéja. Ennek helyén kívánt Piedl Bandi egy új épületet emelni. Azt is kérelmezte, hogy a megnyitás évétől 25 éven át szeretné az emelendő épületet és annak környékét díjtalanul használni. A helyi újságban 1936. februárban „Cukrászda épül Zircen” címmel örömmel adták hírül, hogy Piedl András cukrásziparos építi a nyaralók által nagyon igényelt városias jellegű szórakozóhelyet. Lehetett kávét és süteményeket fogyasztani, vagy fagylaltozni, közben a korzón sétálgatni, megpihenni a ligetben lévő padokon. Piedl András 1939. decemberben vendéglős mestervizsgát tett Győrben.

A cukrászdában árult süteményeket Piedl András felesége, Kasper Mária és sógornője, Kasper Stefánia irányításával segítőkkel készítették. A cukrászműhely először a Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utcai családi ház melléképületében volt, később a Széchenyi utcában a Kukoda (később Cuha) vendéglő melletti épületben. A receptek egyrészt régi családi receptek voltak, másrészt Kasper Stefi hozta magával Budapestről. Ő ugyanis Budapesten gróf Teleki Pál miniszterelnök Tárnok utcai lakásában a grófnő társalkodónőjeként a belső személyzet tagja volt, ismerte az elegáns, divatos sütemények, torták készítésének titkait is. A cukrászdában dolgozott Piedl András lánya, a kedves Piedl Valéria, akit a gyerekek csak Vanília néninek szólítottak.

Mit lehetett fogyasztani a cukrászdában? Nyáron legnagyobb sikere a fagylaltnak volt. Az idősebbek máig emlegetik, hogy a csokoládé, a mogyoró vagy a karamell fagylalt volt-e a finomabb. Télen sok habcsókot készítettek, hogy a karácsonyfákat díszíthessék. A gyerekek téli fagyinak nevezték a mignonokat. Sütöttek hagyományos süteményeket is, például az Ulmi kenyeret, amit nagyon régi receptként még a bevándorló német őseik hoztak magukkal. De igazi kifinomult bécsi eredetű édesség volt a Homokzsák néven ismert, gazdag diótöltelékkel, sok kézimunkával készült sütemény, ami ünnepi alkalmakra kiváló volt. Voltak torták, rétesek, krémes, indiáner, aprósütemények, sós sütemények, pogácsák. Mivel az ötvenes években nem lehetett szaloncukrot kapni a boltokban, a cukrászdában ezt is készítettek.

A cukrászda közösségi hely is volt. A kerthelyiségben a hölgyek egy kis délutáni csevegésre ültek be. Mivel Zirc központjában volt, többször rendeztek itt kiállításokat. 1937. július 4-én képkiállítás nyílt a Rákóczi téri cukrászdában, amit Kendrey Sándor rendezett. Jó nevű festők, Kézdi-Kovács, Olgyai, Visky, Ács Ágoston, Ipolyi képeit állították ki. A tárlatot sokan látogatták, de az anyagi siker mérsékelt volt. Másik alkalommal Kerschbaummayer Rózsa a Zircről készült fotóit állította ki. De volt lehetőség hirdetések kifüggesztésére, itt találkoztak a túrák résztvevői, innen indultak a szervezett kirándulások, itt hirdették a kulturális programokat, esti összejöveteleket. A cukrászda messze földön híres volt, a család anyagilag gyarapodott. Így Piedl András bérbe vette Punk Ferenc vendéglőjét (Punk kávéház, ma a Városi Könyvtár épülete) és az 1940-ben „Hortobágyi étterem” néven nyitott vendéglőt, amit magyaros ízléssel rendezett be. Nemcsak étkezni lehetett itt, vendégszobákat is kiadtak, kis panzió is működött. Bálokat is rendeztek. A vendéglő jól ment, a család 1942-ben kezdte építeni Zircen az apátságtól vásárolt telken az Endrédy Vendel (ma Bajcsy-Zsilinszky) utcában a szép három szoba hallos házukat, aminek a pincerészében bor- és sörnagykereskedést nyitottak volna.

A tervek nem valósulhattak meg, mert az ingatlant egy 1949-ben kelt rendelet értelmében állami tulajdonba vették. A Járási Pártbizottság utasítására az új házukból 1952. január 3-án kényszerrel kiköltöztették őket, bútoraikat a januári havazásban az udvarra tették, a házat állami tulajdonba vették, majd a dudari szénbánya alkalmazottainak szolgálati lakása lett. A Piedl házaspár a rokonaiknál albérletben lakott. Évekig többször hiába fellebbeztek a döntés ellen, végül csak 1957-ben költözhettek vissza saját tulajdonukba. 1952. decemberben felszólították, hogy a cukrászda berendezését, felszerelését és árukészletét köteles felajánlani a Veszprémi Vendéglátó Vállalatnak, egyidejűleg a kereskedői iparigazolványát a járási tanácson beszolgáltatni. 1954-ben az üzlete értékének töredékét utalták át. Az államosítás után vállalati cukrászműhely lett, de Bandi bácsinak megengedték, hogy ő vezesse. Szakmája iránt nagyon érdeklődött, idősebb korában is levelezett külföldi partnerekkel, akiktől cukrász szaklapokat kért és kapott. 1957. októberben kérelmet nyújtott be, magáncukrászdát szeretett volna nyitni, de kérelmét elutasították, azzal a kifogással, hogy nem indokolt még egy cukrászda nyitása Zircen, az igényeket el tudják látni. Bandi bácsi továbbra is aktív életet élt, a kudarcok nem törték meg. Személyére és cukrászdájára a mai napig emlékeznek Zircen.

Végül két sütemény receptje a családi süteményes könyvből, ami az ünnepi asztalra is kiváló lehet.

Homokzsák

14 dkg vajat 14 dkg liszttel és 5 db tojássárgájával összegyúrunk, majd több órára hűtőbe teszünk. Miután kivettük a tésztát, kis golyókat formálunk belőle, melyeket egyesével kinyújtunk (ajánlott két fólia között nyújtani) kb. 15 db lesz. Megtöltjük a következő töltelékkel: 5 db tojásfehérjét 14 dkg porcukorral kemény habbá verünk, majd 14 dkg darált diót óvatosan belekeverünk. A megtöltött tésztát szivarformára alakítjuk, sütőben magas hőmérsékleten rövid ideig készre sütjük, majd még melegen vaníliás porcukorba mártjuk. A maradék tölteléket vajazott sütőpapíron kis pacsnikban helyezzük el, tetejét kandírozott narancshéjdarabkákkal díszítjük.

Ulmi kenyér

16 dkg porcukrot 8 egész tojással kis lángon, vagy gőzön melegen felverünk, azután a tűzről levéve nagyon habosra tovább keverjük, amíg teljesen ki nem hűl. Ezután 18 dkg lisztet gyengéden, fakanállal belekeverünk. Végül 12 dkg olvasztott vajat is hozzákeverünk. Ízlés szerint egy kis citromhéjat is keverhetünk hozzá. Vajjal kikent őzgerinc formában 180 C fokon sütjük.

Köszönet Boross Lászlónak a családi képek közlésének, és a családi dokumentumok felhasználásának lehetőségéért.

Cuhavölgyi Klára

• 

  Piedl András

• 

  Piedl András, felesége Kasper Mária és lányuk Valika 1930-as évek

• 

  Piedl Valéria a cukrászda előtt

• 

  Kasper Stefánia

• 

  A cukrászda kerthelyisége 1940-es évek

• 

  A Hortobágyi étterem a Piedl vendéglőben 1940-es évek

• 

  A cukrászműhelyben 1960-es évek eleje

• *Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztály 773-462/1952
• *Zirc és Vidéke újság korabeli számai