Pedagógus üdülő (O. R. T. E. Üdülőház)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2014. január 27., 18:52-kor történt szerkesztése után volt. (Forrás)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Írta: Schildmayer Ferenc


A Dózsa György út 13. Sz. alatt áll Almádi legrégibb, egyesületi tulajdonban volt üdülőháza. Az Országos Református Tanító Egyesület (O. R. T. E.) építtette és Dobó Sándorról nevezte el. Ünnepélyes felavatására 1927. Július 28-án került sor.

Dobó Sándor Hajdúböszörményi tanító volt az egyesület elnöke, aki több évtizeden át volt szószólója a tanítói fizetésrendszer ügyének. Számos újságcikkben és egyéb írásban foglalkozott a kérdéssel, minden országos jellegű nagygyűlésen ő volt a téma előadója. Az ő elnöksége alatt működő egyesület gyűjtésekből, adományokból és e célra rendezett színi előadásokból, valamint a tanítóság áldozatkészségéből összegyűlt pénzből egy kis nyaralóépületet vásárolt meg Almádiban.

Gróf Bethlen István miniszterelnök 1926 végén tett debreceni látogatása alkalmával kérte őt a református tanítók küldöttsége arra, hogy a tanítói üdülőház építéséhez eszközöljön ki egy kis állami hozzájárulást. Gróf Bethlen javaslatára egy milliárd (nem tévedés! Infláció volt) korona államsegélyt kapott az egyesület az üdülőház fejlesztésére, amiből felépült a ma is álló és pedagógus üdülőként szolgáló épület.

Mint az előzőekből kiderült egy kis nyaralóépület volt az elődje a nagy üdülőnek. Birtoklástörténeti adatait a szokásos módon, az 1858 évi kataszteri adatoktól követhetjük. Akkor Hegyi Ignác veszprémi fazekas volt az 1 katasztrális hold 1461 négyszögöl nagyságú szőlőbirtoknak a tulajdonosa. A birtok sokszor került eladásra, ennek részletes ismertetése túlnőne a megszokott kereteken, így csak főbb vonalakban kerülhet ismertetésre. 1894. Szeptember 10-én került Suly László veszprémi lakos tulajdonába, a változatlan nagyságú szőlőbirtok. 1910-ben, miután az 1909-ben megnyitott vasút kettévágta a birtokot, Suly felparcellázta és különböző időpontokban eladta a kialakított területeket.

Így vásárolhatott egy 572 négyszögöl nagyságú területet özv. Nahalkó Jánosné, sz. Georgi Mária veszprémi lakos, 1910 augusztusában 7 000 koronáért, majd 1917-ben 19 000 koronáért eladta. 1920. Január l-jén ismét eladásra került a terület és 45 000 korona vételárért Makay Zoltán és neje lettek az új tulajdonosok. A birtokot megosztották és 309 négyszögöl nagyságú részét eladták. A fennmarad 263 négyszögölre, az 1925. Január 27-én bejegyezték, az 1925. Január 20-án kelt községi bizonyítvány alapján épült házat. Ez volt a korábban említett, O. R. T. E. által megvett kis nyaraló.

1927. február 9-én telekkönyvi bejegyzés szerint, 26 400 pengő vételárért az egyesület az új tulajdonos. A hajdani szép szőlőbirtok így aprózódott fel mind kisebb telkekre. A telek tényleg kicsi volt a tervezett üdülőépület számára, ezért a szomszédtól, 1927 áprilisában vettek 100 négyszögöl területet.

Tavaly volt 70 éve, hogy az O. R. T. E. üdülőháza jellegzetes épülete felavatásra került. Az épület azon ritka kivételek közé tartozik amikor megváltozott tulajdonos mellett, változatlan marad az épület funkciója, beleértve a használók körét is. A tetőteraszról nyíló panoráma több, a 30-as években megjelent újságcikk ihletője volt és sok Almádit ábrázoló képes levelezőlap készült erről a nézőpontról.

Forrás

Új Almádi Újság[1] 1998. (10. évf.) 2. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja