„Papolczy Gyula nyaralója” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Image:Papolczy.jpg|thumb|right|150px|'''A nyaraló ma''']] | ||
BALATONFÜRED, HONVÉD UTCA 4. | BALATONFÜRED, HONVÉD UTCA 4. | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
A mai Tátra lépcsőtől nyugatra eső területet a rend csak 1894-ben vásárolta meg a veszprémi káptalantól, így a ma műemléknek nyilvánított épület az 1894 – 1897 közötti években épülhetett. | A mai Tátra lépcsőtől nyugatra eső területet a rend csak 1894-ben vásárolta meg a veszprémi káptalantól, így a ma műemléknek nyilvánított épület az 1894 – 1897 közötti években épülhetett. | ||
A lap jelenlegi, 2014. március 27., 15:42-kori változata
BALATONFÜRED, HONVÉD UTCA 4.
A mai Tátra lépcsőtől nyugatra eső területet a rend csak 1894-ben vásárolta meg a veszprémi káptalantól, így a ma műemléknek nyilvánított épület az 1894 – 1897 közötti években épülhetett.
1897-ben már Papolczy nyaraló néven szerepelt a fürdővendégek névsorában.
1898-től Katicza lak, Katica villa néven is említik. Valószínűleg a Szatmárnémetiben lakó dr. Papolczy Gyula táblabíró építtette, 1911-ben saját villájaként jelölik. A hatszobás épületben a kiterjedt Papolczy család tagjai (járásbírósági jegyző, ítélőtáblai bíró, ügyvéd, törvényszéki elnök), és Nagykárolyból, Szatmárról, Versecről jött vendégek nyaraltak.
Még 1917-ben is Katica laknak nevezik, ekkor azonban már nem a család nyaral benne. A bencés rend 1935–40 között vásárolta meg.[1] Az 1940-es házjegyzék szerint a Vaszary u 10. sz. alatti épület a tihanyi apátság tulajdona. A második világháború után valószínűleg államosították. Ma magántulajdonban van.
Jegyzetek
- ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 28.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
