Koppány vezér

KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja.

A fejedelmi család legidősebb tagjaként Géza fejedelem halála után igényt tartott a fejedelemségre, és a pogány levirátus értelmében Sarolt fejedelemasszony kezére. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István szálláshelyei ellen. Először Veszprémet ostromolta, de a város környékén vereséget szenvedett és a csatában elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban a várkapura szögezték. I. István és Koppány harcában a magyarság régi és új életformája, a pogány és a keresztény hit, a 10. századi hagyományos keleti és a modern nyugati hadművészet ütközött, és a harc az utóbbi javára dőlt el. A pártütők javait részben az Istvánt segítő német lovagok, részben az új egyház már meglévő intézményei, mindenekelőtt a pannonhalmi apátság kapta.

Irodalom

• Képes Krónika. 1–2. Köt. Budapest, 1987.
• HUDI József: Koppány halála. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém., 1996.
• KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934.
• GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest., 1977.