Sebestyén Gábor

SEBESTYÉN Gábor, Kocsi Sebestyén Gábor (Debrecen, 1794. február 14. – Pest, 1864. április 4.) költő, jogász.

Élete

Jogot Debrecenben végzett. 1819-ben ügyvédi vizsgát tett és Veszprém megyébe költözött, 23 évig állt a vármegye szolgálatában. 1827-től alügyész, 1837-től főügyész. Megismerkedett a kor jeles muzsikusaival, Biharival, Csermákkal és Ruzitska Ignáccal. Zenetársaságot alapított a megyei nóták kiadására, az 1823–1832-es években 15 füzetet jelentetett meg Veszprémvármegyei nóták címmel, köztük Rózsavölgyi Márk zeneműveit. 1843-ban és 1847-ben a vármegye országgyűlési követe. 1850 és 1862 között a Soproni Főtörvényszék ülnöke. Palóczy László barátja, haláláig leveleztek. Irt költeményeket és számos tudományos cikke is napvilágot látott. A Balaton-Füredi Naplóban írása jelent meg a Veszprém vármegyei zenetársaságról. A Balaton nevének eredetéről is jelent meg munkája. Irt színműveket is. Olvasottságáért polihisztornak, szójátékaiért magyar Demokritosznak nevezték.

Művei

• Tuba. Az égő és oktató szerelem. (v.) Buda, 1819.
• Eredeti víg és érzékeny játékai. Pest, 1822.
• Balaton nevének eredetéről. = Balatonfüredi Napló, 1862. 11. sz.

Irodalom

• ASZALAY József: Szellemi röppentyűk. Pest, 1859.
• EÖTVÖS Károly: Sebestyén Gábor.= Pesti Hírlap, 1907. augusztus. – szeptember
• BRODSZKY Ferenc: A Veszprémvármegyei Zenetársaság (1823–1832). Veszprém, 1941.