„Kerényi György” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | {{InfoboxSzemély | |
| − | (Csorna, 1902. | + | |név=Kerényi György |
| + | |kép=Kerényi_György.jpg | ||
| + | |település=Csorna | ||
| + | |dátum=1902. március 9. | ||
| + | |elhunyt=Budapest | ||
| + | |halálozási idő=1986. december 30. | ||
| + | |foglalkozása=népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár | ||
| + | }} | ||
| + | (Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár. | ||
| − | + | == Élete == | |
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt. | Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt. | ||
| − | + | == Munkái == | |
| − | + | *Kétágú síp. Budapest, 1934. | |
| − | + | *Kilenc leánykar. Budapest, 1929. | |
| − | + | *Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936. | |
| − | + | *Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939. | |
| − | + | *Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936. | |
| − | + | *A regős ének magja. Budapest, 1953. | |
| − | + | *Megy a kosár. Budapest, 1957. | |
| − | + | *Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969. | |
| − | + | *Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976. | |
| − | + | == Irodalom == | |
| − | + | *GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz. | |
| − | + | *LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18. | |
| − | + | *FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz. | |
| − | + | *FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. | |
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == | ||
A lap 2014. február 4., 19:25-kori változata
| Kerényi György | |||||
| 180px | |||||
| Született: | Csorna | ||||
| 1902. március 9. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 1986. december 30. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár | ||||
(Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.
Tartalomjegyzék
Élete
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. Balatonalmádi a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.
Munkái
- Kétágú síp. Budapest, 1934.
- Kilenc leánykar. Budapest, 1929.
- Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936.
- Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939.
- Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936.
- A regős ének magja. Budapest, 1953.
- Megy a kosár. Budapest, 1957.
- Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969.
- Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976.
Irodalom
- GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
- LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18.
- FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz.
- FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |
