„Kánya-villa” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi századforduló környékén épült épületei közül ez a villa abba a csoportba tartozik, amelyek egy szőlőbe...”) |
a |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett. | Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett. | ||
| − | 1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. Rada István - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye. | + | 1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. [[Rada István]] - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye. |
| − | 1919. április 5-én dr. Rada István eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket Kánya Kálmán nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent. | + | 1919. április 5-én dr. [[Rada István]] eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket [https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1nya_K%C3%A1lm%C3%A1n Kánya Kálmán] nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent. |
A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést. | A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést. | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 3. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1996/UAU_1996_03.pdf 1996. (8. évf.) 3. sz. 2. p.] |
| − | [[Category: | + | ==Külső hivatkozás== |
| + | <references/> | ||
| + | |||
| + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2018. június 8., 09:58-kori változata
Almádi századforduló környékén épült épületei közül ez a villa abba a csoportba tartozik, amelyek egy szőlőben, önállóan épültek és nem a régi pince-présház fejlődött nyaralóvá, akár többszöri átépítéssel. Az épület a címben szerepelő néven ismert Almádiban, holott alig több rmint tíz évig volt Kánya Kálmán a tulajdonosa.
A terület az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint László István veszprémi lakosé volt, „szőlő pincével a berényi dűlőben” birtokállási meghatározással. 1 katasztrális hold 278 négyszögöl területtel. Érdekesség, hogy az eredeti Országos Levéltárban őrzött iraton Veszprém helységnév át van javítva Almádira.
Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett.
1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. Rada István - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye.
1919. április 5-én dr. Rada István eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket Kánya Kálmán nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent.
A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést.
Az épület mai állapota nem sokban különbözik az eredetitől, bár a hozzá tartozó telek időközben kisebb lett, és a terasz egy részét zárttá építették át. Megfontolás tárgya lehet a helyi védelem alá helyezése.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1996. (8. évf.) 3. sz. 2. p.
