Ipoly udvar

(Kisfaludy Sándor u. 3.)

A magántulajdonban lévő, helyi védettségű épület helyreállítása folyamatban van, az Anna Grand Hotelhez tartozó szállodában apartmanokat alakítanak ki. Falára a Községi Tanács 1964-ben emléktáblát helyezett el, amelynek felirata szerint a műemlék jellegű Ipoly szálló eklektikus ízlésben épült 1880 körül. Ma már ismert, hogy később, 1894-ben kezdték építeni, a fürdővendégek névsora szerint 1895-ben a kétemeletes, vízvezetékkel ellátott, 36 szobás Ipoly udvar, amelyben villany világított, már fogadott vendégeket. (1889-ben ezen a területen még egy istállóból átalakított régi cselédlak állt, amelynek keleti végén az izraelita vendéglő, nyugati végén a Kisfaludy étterem működött. A tervek szerint turistaház és lakások épültek volna a helyén.) Az épület Balatonra néző erkélyeit jón fejezetekkel díszített pillérek tartják. Déli bejáratának ajtaját és felette az első emeleti négy-konzolos erkélyt kovácsoltvas rács díszíti. Építésekor az Ipoly udvar nevet kapta. Fehér Ipoly (1842–1909) pannonhalmi főapátról nevezték el, aki 16 éves korában a bencés rendbe lépve vette fel Kálmán keresztneve mellé az Ipoly nevet. Pannonhalmán tanított, majd az esztergomi főgimnázium igazgatója, 1882-ben a szegedi tankerület főigazgatója lett. 1892-ben, mikor Vaszary Kolos pannonhalmi főapátot prímássá választották, ő követte e tisztségben 1919-ig, haláláig. Számos tankönyvet és közoktatásügyi munkát írt, kitűnő szónokként ismeretes. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az országos Közoktatási Tanács elnöke is volt. Blaha Lujza szerint „Fehér Ipoly főapát ritkán jön, és kevés időt tölt Füreden. Ő nyáron, mint mondá, pihenni akar, itt meg, mint a fürdő főurát, minduntalan zaklatják képtelen óhajok- és mindenféle hasonló panaszokkal.” A fürediek visszaemlékezése szerint Fehér Ipoly már Szegedről tankerületi főigazgatóként is Füredre járt pihenni. Társaság nélküli, zárkózott ember volt. A sovány, magas, komoly, ridegnek látszó főapáttól alkalmazottai féltek, mások igazságos, jó embernek ismerték. A vendégnévsorok tanúsága szerint a megnyitása utáni évben, 1896 júniusában itt pihent Lotz Károly „akadémiai festész, fiával”. Július 7-én érkezett és egy hétig szállt meg itt legnevesebb vendége, Stefánia főhercegnő és udvarhölgye gróf Széchenyi Melanie, báró Gudenus Ernő főudvarmester és öt cseléd. 1897-ben pihent itt Herczeg Ferenc mint országgyűlési képviselő, Lotz Károly tanár, Türr István tábornok. 1898 júliusában Horthy Miklós, 1914 nyarán Szép Ernő író. A szanatóriumi építkezések miatt 1913 áprilisában Kisfaludy Sándor szobrát az Erzsébet udvar közeléből minden ünnepélyesség nélkül az Ipoly udvar elé helyezték át. A Balatonra néző oldalon több erkélyes szobával rendelkező, modern berendezésű szálló 1914-ben a főidényen kívül 30%-kal olcsóbban fogadta vendégeit. 1935. január 1-jétől ez az épület is visszakerült a bérlőktől a rend kezelésébe, márciusra kész volt az átalakítása, hideg-meleg folyóvízzel látták el. 1943 januárjában már több mint kétszáz ápolt volt a füredi hadikórházban, ezért az Ipoly udvart is igénybe vették. 1945. március 24-én a német és magyar katonák elmenekültek, másnap a szovjet csapatok bevonultak Füredre. 27-én a szanatórium vendégeinek és a menekülteknek át kellett költözni az Ipolyba, ahol eddig a magyar katonai kórház működött. Piszok, szemét, még holttest is maradt a kitört ablakú épületben, ahol kétszáz-háromszáz menekült zsúfolódott össze, 10-12 fő egy kis szobában. Az oroszok innen is elvitték robotra az embereket. A Szanatórium rendbetétele után 1948. június 1-jén megnyitották az Ipoly udvart is. A következő évben államosították a fürdőt, 1954-ben az Állami Kórház átvette az épületet, amelyben addig pártiskola működött. Ez lett a kórház 2. sz. épülete, itt működött gazdasági részlege és nővérszállása. 2005-ben került magántulajdonba.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.