I. András

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. június 25., 16:37-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
I Andras.jpg

(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.

Élete

1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.

Alapító c. szobor Varga Imre alkotása, Tihany

Irodalom

  • MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Budapest, 1898.
  • PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899.
  • SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984.
  • UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Veszprém Megyei Múzzeumi Közlememény 17. sz. Veszprém, 1984.