Horváth (Sándor) Pius

HORVÁTH (Sándor) Pius (Szombathely, 1819. február 12. – Budapest, 1901. május 3.) tankönyvíró, tanár, lelkész.

Élete

Kegyesrendi áldozópap, 1836-tól a Piarista Rend tagja. Teológiai tanulmányok után 1844-ben, Nyitrán szentelték pappá. Az 1845–1848-as években, Veszprémben tanított. 1848-ban a veszprémi nemzetőrök tábori lelkésze. 1851-től Kolozsvárott hittanár, majd a gimnázium igazgatója, 1861–1862-ben a piarista rendház főnöke, a gimnázium igazgatója, hittanár és hitszónok. 1863-tól Mernyén jószágkormányzó. 1867 után Pesten, Tatán, Vácott, Temesváron tanított. Költeményei, pedagógiai, földrajzi és történelmi vonatkozású írásai főként egyházi folyóiratokban jelentek meg. – Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Művei

• Magyarország ismertetése. Pest, 1847.
• Magyarország és a hozzá kapcsolt Slavonia ismertetése. Pest, 1848.
• A veszprémi nemzeti őrség zászlószentelési ünnepén tartatott egyházi szózat. Veszprém, 1848.
• A temesvári katholikus főgimnázium. Temesvár, 1884.