Györki József

GYÖRKI József (Pusztakovácsi, 1891. aug. 19.–Bp., 1957. aug. 10.) vegyészmérnök, tanár. A kémiai tudományok doktora.

Élete

Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte, ahol 1933-ban a műszaki doktor címet is megkapta. 1914–1918-as években a műegyetemen tanársegéd, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályának vezetője. 1920 és 1945 között önálló tervező és tanácsadó mérnök. 1945–1946-ban a Péti Nitrogénművek Rt vezérigazgatója, majd a Bányászati Kutatóintézet munkatársa és a budapesti műegyetem magántanára. Úttörő munkát végzett a hazai nyersanyagok tüzelőanyagi-pari (elsősorban gázgyári) hasznosításában. Egyes források szerint nagy szerepe volt a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában, mások ezt vitatják. Hazai és külföldi szaklapokban több mint harminc értekezést tett közzé.

Művei

• A községi gázellátás hazai szenekkel. 1–2. Köt. Bp., 1933, 1936.
• A szenek kokszosításának feltételeiről és a kokszosodás folyamatáról. (MTA doktori értekezés.) Bp., 1954.

Irodalom

• Meghalt ~. = Népakarat, 1957. aug. 13.
• Györki professzor meghalt. = Esti Hírlap, 1957. aug. 14.