Gecső nyaraló (Lujza-lak)
Ma már kevesen tudják hol is volt a Gecső nyaraló, másként Lujza-lak Almádiban. Sajnos tényleg csak volt, mert a II. világháború végén, szinte az utolsó napokban, bombatalálat pusztította el. Romjait felhasználva a Balatonalmádi Kőfejtő Vállalat irodáit alakították ki benne, majd többszöri átalakítás, bővítés során szolgálati lakásokká építették át az épületet, amelyik a Bajcsy-Zsilinszky u. 36-38. sz. alatt található. Annak ellenére, hogy nem látható az épület, megismerése mégis hozzátartozik Almádi történetéhez, annál is inkább mert a korabeli írások szerint Almádi egyik legszebb épülete volt.
Mint eddig, most is az 1858. évi kataszteri felmérésből indulhatunk ki. Akkor Németh Sámuel csizmadia, veszprémi lakos volt a tulajdonosa az 1 katasztrális hold 543 négyszögöl nagyságú birtoknak, amelyből 1284 négyszögöl volt a szőlő, és a 81. számú épület állt rajta. A mellette levő birtok Németh József földműves, szintén veszprémi lakosé volt, nagysága pedig 1458 négyszögölt tett ki.
Gecső Ignác, Németh Sámuel birtokát, amelyik ekkorra már 2 kh 485 négyszögölre gyarapodott, 1894. augusztus 3-án vette meg, 950 osztrák értékű forintért. Németh József birtoka pedig 1894. október 27-én, 1100 o. é. forintért került Gecső Ignác és felesége, Czink Lujza tulajdonába. A szembetűnő árkülönbség nyilván a szőlőbirtokok állapotával, valamint a rajtuk levő teherrel függött össze. Így 1894 végére a Gecső birtok nagysága összesen 3 kh és 40 négyszögöl lett.
1895. szeptember l-jén kelt községi bizonyítvány alapján, „az előbbi présház helyébe épült 214 népsorszámú villa kitüntetésével az eddigi tulajdonosok javára lejegyezték” szól a korabeli telekkönyvi adat. Ebből következik, hogy az 1858. évi adatok szerinti, 81. számú épület elbontása után épült fel a Lujza-lak.
1921. március 22-én Gecső Ignácné eladta férje részét Ferenczy Etelka budapesti lakosnak, majd ugyanezen év júniusának elején saját 1/2 tulajdoni hányadát is, ugyanennek a személynek. Így a birtok ismét egy egység lett. 1923. július 17-én ismét változott a tulajdonosa a szép, nagy birtoknak Szörcsey József kormányfőtanácsos, budapesti lakos személyében. Nagyon valószínű, hogy az akkori, háború utáni évek gazdasági nehézségei indukálták a gyakori tulajdonosváltozásokat.
1925. július 12-től a „Magyar Királyi Posta személyzetének jóléti, háziipari, fogyasztási, takarék és hitelszövetkezete, mint az OKH tagja” a legújabb tulajdonos. Alig kétévenként változások láthatók a telekkönyvben a tulajdonosok személyében. 1927. június 29-én a „Magyar Királyi Posta Jóléti Alapítvány” került telekkönyvezésre mint tulajdonos. Ez utóbbi nem látszik igazi eladásnak, inkább szervezeti változásból következő telekkönyvi bejegyzés.
1935. június 2-án avatták fel a telken épült „Postás üdülőház”-at, az akkori Almádi legnagyobb, 35 szobás üdülőjét, amelyik még ma is változatlanul áll a szépen parkosított környezetében, illusztrálva a hajdani almádi birtokok nagyságát. A Gecső villa, illetve Lujza-lak változatlanul működött, mint a postások üdülőtelepének része.
A Gecső villa szépségében ma már nincs lehetőségünk gyönyörködni. Azonban még megvannak az almádi vörös kőből faragott kerítésoszlopok és a kovácsolt vas kerítés is. Ezek emlékeztethetnek bennünket az egykori pompás épületre.
A kerítés helyi védelemre méltónak látszik, mert az almádi kőfaragók munkájának egyik megmaradt remekét láthatjuk benne.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1996. (8. évf.) 10. sz. 2. p.
