„Fdanko/html” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
19. sor: 19. sor:
 
1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 
1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 
</div>
 
</div>
 
+
<div style="display:inline">
 
Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.
 
Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.

A lap 2018. június 29., 16:50-kori változata

Cím

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”

Cím

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”

Cím

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”
Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.