„Emma nyaraló, Vigadó mozgó, városháza (I. rész)” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>  
 
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>  
 +
[[Image:1858_terkep_emma_nyaralo.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]]
  
 
 
[[Image:1858_térkép_emma_nyaraló.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]]
 
 
A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők.  
 
A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők.  
  
75. sor: 73. sor:
 
==Forrás==
 
==Forrás==
  
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. p.
+
[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2007/UAU-2007-03.pdf 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. p.]
 +
 
 +
==Külső hivatkozás==
 +
<references/>
  
 
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]
 
[[Category:Balatonalmádi]]

A lap jelenlegi, 2017. március 21., 17:44-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc
1858. évi térkép részlete

A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők.

Birtokos Vatzke Ferenc, veszprémi posztónyíró és felesége, Szabó Erzsébet. A birtoka következő részekből állt.

4061 hrsz. Haszontalan terület 219 négyszögöl
4062 hrsz. Rét gyümölcsfákkal 690       -"-
4063 hrsz. Szántó 1 k.hold 880       -"-
4064 hrsz. Rét gyümölcsfákkal 289       -"-
4065 hrsz. Szőlő gyümölcsfákkal 1 k.hold 577       -"-
4066 hrsz. Lakóház 80. számú 35        -"-
4067 hrsz.   Rét gyümölcsfákkal, 2 pincével   422       -"-
4068 hrsz. Rét gyümölcsfákkal 141       -"-
4069 hrsz. Szőlő gyümölcsfákkal 3 k.hold   494       -"-

Összesen 7 katasztrális hold 547 négyszögöl volt a birtok területe. Abban az időben kiterjedését tekintve harmadik volt Almádiban, a mai mértékkel mért a 42.289 m2 nagyságú szőlőbirtok. A mai Bajcsy-Zsilinszky út volt a felső határa, az alsó pedig a Remete patak medre, valamint a mai Balaton utca városház felőli széle. A 4061 hrsz-ú, 219 négyszögöl nagyságú, „haszontalan” terület a patak 150 méter hosszú mederszakasza volt.

További birtoklástörténet adatok:

- 1883. január 15. Berleg József és felesége Vatzke Mária örökölték a birtokot, amelynek nagysága 6 k.hold 824 n.öl volt. 1890-ben további eladás történt, így 5 k.hold 648 n.ölre csökkent a birtok területe.

- 1894. szeptember 27. Sáner János veszprémi és László Mihály budapesti lakosok 6500 forintért megvették a szőlőbirtokot. 1897. szeptember 13-án Sáner megvette László Mihály részét, így ő lett az 5 k.hold 648 n.öl terület egyedüli birtokosa.

- 1898. október 31. Thury Etele és felesége, Beregszászi Emma vámosi lakosok, 3000 forintért, 1 k.hold 562 n.öl területet megvettek. Ezzel a Vatzke örökösök birtokának ¼ része Thuryék birtoka lett.

Thuryék azonnal építettek egy nyaralót a birtokon, ami érdekes módon nem szerepel a telekkönyvben külön bejegyzésként. Az épület 1899. december 23-án Keszthelyen feladott képes levelezőlapon „Emma” nyaralóként szerepel, tehát a korabeli gyakorlatnak megfelelően egy éven belül épület került a telekre. Az épület őrzi eredeti architektúráját, viszont környezete teljesen beépült.

Thury Etele nevezetes személyiség volt, ezért életrajza közlésre méltó. Zánkán született 1861. október 10-én, meghalt Pápán 1917. április 19-én. Író, református lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a veszprémi református egyházmegye főjegyzője, 1897-től a dunántúli református egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán református teológiai tanár. Egyházi és vallási tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Timár Elek, Kéri Pál. (Forrás:Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1997. 510. old.) Irodalmi munkásságának ismertetése nem fér bele e rövid ismertetésbe.

Kapcsolódó cikkek

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja