„Debrőczi Tibor, dr. síremléke” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Debroczi sir.JPG|thumb|right|200px]]
+
{{InfoboxSzobor
 
+
|alkotás=Debrőczi Tibor, dr. síremléke
''Helye:'' Református temető (jobb oldal) Lóczy Lajos u. (Arács)
+
|kép=Debroczi sir.JPG
 
+
|helye=Református temető (jobb oldal) Lóczy Lajos u. (Arács)
''Felirata:'' Dr. [[Debrőczi Tibor]] 1915-1975
+
|év=
 
+
|alkotó=Borsos Miklós szobrászművész
''Plakett alkotója:'' Borsos Miklós szobrászművész
+
|anyag=szürke márvány, bronz plakett
 
+
|felirat= Dr. [[Debrőczi Tibor]] 1915-1975
''Anyaga:'' szürke márvány, bronz plakett
+
}}
 
+
Debrőczi Tibor, dr. orvos (Budapest, 1915. március 15. – Budapest, 1975. december 20.). 1938-1948 között a fővárosi I. számú belklinika orvosa. A II. világháború idején egy illegális partizáncsoport tagja volt. 1945-1948-ig a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének központi titkára. A Tolna megyei kórházban, majd a szőnyi járási kórházban igazgató főorvos. 1952-től a balatonfüredi Szívkórház belgyógyász főorvosa, 1955-től haláláig igazgatója. Füreden nagyarányú beruházásokat hajtott végre, az intézmény gyógyító munkája a világ jelentős részén ismertté vált. 1957-től ismét felújította a füredi orvosnapok hagyományát. Irányította a város új rendelőintézetét. Megszervezte a szívbetegek rehabilitációs központját, bevezette a kardiológiai komplex terhelés elvének alkalmazását. Jelentős kardiológiai tevékenységet fejtett ki. Írt Füred gyógytényezőiről és a füredi Állami Kórház történetéről. Vitorlázó sportemberként 1967-ben a Kék szalag, 1969-ben a Fehér szalag győztese volt.
+
  
  

A lap jelenlegi, 2014. június 19., 19:01-kori változata

Debrőczi Tibor, dr. síremléke
Debroczi sir.JPG
Helye: Református temető (jobb oldal) Lóczy Lajos u. (Arács)
Felavatva:
Alkotó(k): Borsos Miklós szobrászművész
Anyaga: szürke márvány, bronz plakett
Felirat:
Dr. Debrőczi Tibor 1915-1975



Forrás

Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2004.