„Dalányi József” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „DALÁNYI József, 1937-ig Lakner József (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22.-Bp., 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. ...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | "Lakner József" 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22.-Bp., 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. 1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. 1964-ben Kiváló Népművelő, 1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott. M.: Kései vallomás. (Memoár.) 1993. - Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994. - Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984. - Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992. - Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.). Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. I.: Antológia. Szeged, 1937. - Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997. - Devecseri Újság 2000. május. - TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | |
A lap 2009. március 16., 22:39-kori változata
"Lakner József" 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22.-Bp., 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. 1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. 1964-ben Kiváló Népművelő, 1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott. M.: Kései vallomás. (Memoár.) 1993. - Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994. - Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984. - Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992. - Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.). Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. I.: Antológia. Szeged, 1937. - Pedagógiai ki kicsoda. Bp., 1997. - Devecseri Újság 2000. május. - TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
