„Ciszterci Műemlékkönyvtár” változatai közötti eltérés
(→Forrás:) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | <div style="float:left;display:block;border:2px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#F0F8FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> | |
| + | <!-- KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG --> | ||
| + | <h2 style="padding:3px; background:#02505b; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Zirc Értéktár - Kulturális örökség</h2> | ||
| + | <div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"> | ||
| + | Ciszterci Műemlékkönyvtár | ||
A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony-hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult. | A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony-hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult. | ||
A lap jelenlegi, 2018. március 9., 17:01-kori változata
Zirc Értéktár - Kulturális örökség
Ciszterci Műemlékkönyvtár
A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony-hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult.
Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek, és a középkori köveket felhasználva egy új egyemeletes barokk apátságot építettek. Ebben helyet kapott egy könyvtárterem is, amelynek az állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben.
Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széleskörű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.
A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már mintegy 65.000 kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére.
A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában. Az 1950-ben többek között a ciszterci rend működését is betiltották Magyarországon. Szerencsére az akkori művelődésügy irányítói fölismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, műemléki jellegét ezért úgy döntöttek, hogy a könyvtárat eredeti helyén érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, és nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. 1989-től élnek újra ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlékkönyvtár gondozását továbbra is a nemzeti könyvtár látja el.
A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
Az intézmény manapság kettős feladatot lát el: Múzeumként a látogatók szakszerű idegenvezetés segítségével Magyarország egyik fontos kultúrtörténeti emlékét ismerhetik meg. Szakkönyvtárként az értékes régi könyves állományával, külön olvasóteremmel várja a kutatókat.
