Beckensloer János

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 17., 14:24-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „BECKENSLOER János (Boroszló, 1427-Salzburg, 1489. dec. 15.) r. k. érsek, diplomata. Német iparos szülők gyermeke. III. Frigyes német-római császár környezetéh...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

BECKENSLOER János (Boroszló, 1427-Salzburg, 1489. dec. 15.) r. k. érsek, diplomata.

Német iparos szülők gyermeke. III. Frigyes német-római császár környezetéhez tartozott. 1455-ben bátyja révén jutott Magyarországra, itt azokhoz csatlakozott, akik Vitéz János és Jannus Pannonius mellett aktívan segítették Mátyás politikáját, és a magyar főurak megnyerését. 1459-ben a pártütőkhöz állt és Frigyes császár oldalán Bécset védte, majd az országba betörve elfoglalta Pápa és Ugod várát. Miután önként behódolt Mátyásnak visszakapta javait, 1474-ben már egri püspök volt. A Vitéz-féle összeesküvés leleplezéséért főkancellári és esztergomi érseki rangot kapott. 1476-ban Frigyes császárhoz szökött és magával vitte az esztergomi, valamint az egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. Esztergomi érseki címét továbbra is használta. 1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.

Irodalom

  • BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1883.
  • FRAKNOI Vilmos: ~. III. Frigyes német császár szolgálatában. = Tört. Szle, 1917.