Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (III. rész)

Írta: Schildmayer Ferenc

A jelentős sikerrel zárult 1927-es üzleti évet követő esztendőkben lényegesen szerényebb jövedelmi adatok jellemezték az rt. gazdálkodási eredményeit. Ezek a következő, viszonylag rövid ismertetéssel illusztrálhatók.

Az 1928-as üzleti évben befejezésre került az elmúlt évben megkezdett Liget kávéház építése és elkészült az Irredenta örökmécses 3 250 P költséggel. Ezeken túlmenően parkosítás, új sétautak kialakítása, a régi utak javítása történt meg. Néhány új légsátor is épült, valamint bekerítették a légsátor telepet. A fövenyfürdőn elkészült egy új, félkör alaprajzú napozó terasz a központi épülethez csatlakozóan, csónakhíd (stég) készült, bővült a kabinok száma, berendezési tárgyakat vásároltak és strandhomokozást végeztettek.

A következő években a folyamatos karbantartási munkák, illetve kisebb épület átalakítások mellett, néhány nem nagyösszegű, ám fontos beruházásról kell említést tenni.

1929. Megépíttették a Pannónia Otthon éttermének jelentős méretű teraszát, föléje kihúzható napellenző ponyvát szereltettek fel, ami esős nyári napokon is fedett helyet biztosított a vendégek számára.

1930. Elkészült a Pannónia Otthon területén a „kertészlak”, továbbá teniszpályákat építtettek. (Az említett kertészlakban működött egykor a városi könyvtár.)

1931. A fövenyfürdőn felépült a zenepavilon, elkészült a Pannónia Otthon telkének kerítése és a „régi kőház" (a légsátor telepen levő, 1886-ban épült bérházról, Almádi első szállodájáról van szó) tetejének cseréje is megtörtént.

1932. Fövenyfürdő előtti telkek feltöltési munkái mellett, kisebb átalakítások és strandhomokozás történt. A csónakkikötő szabályozása és csónakház építése jelentett nagyobb beruházást. Arról a csónakkikötőről van szó, amelyik a Sóhajok hídja alatt volt megközelíthető és a Remete patakból kiágazó csatornán lehetett beevezni a védett kikötőbe.

1933. Nádas irtást, 26 katasztrális hold feltöltését (a mai sportpálya helyén) és 464 méter „kőpart” építését kell megemlíteni. Ekkor épült ki a Négyméteres partszakasz mellett is partvédőmű.

1934. Az Öregparkban új kutat furattak, amely artézi kút néven vált ismertté. Az 1927-ben épült „árusító tornyokkal” azonos megjelenésű és méretű épületben volt a gépház, az onnan csövön kifolyó kiváló minőségű vizet sokan vitték demizsonokban otthoni ivásra. Ne felejtsük, Almádiban akkor még nem volt vezetékes víz, csak az ásott kutak nem minden esetben jó vize állt rendelkezésre.

1935-1936. Ezekben az években csupán kisebb bővítési, karbantartási és átalakítási munkák történtek, említésre méltó beruházás nem volt. Készült egy bevételi összesítő a fövenyfürdő bruttó bevételeiről a következők szerint:

1928	57 773,- P
1929	46 087,- P
1930	44 150,- P
1931	38 107,- P
1932	45 400,- P
1933	29 300,- P
1934	35 350,- P

A folyamatosan csökkenő tendencia érzékelhető, az 1928-34 közötti 7 év átlagos bevétele 42 167,- P volt, az 1935-36 évek átlaga pedig már csak 32 325,- P-t tett ki.

Az 1935-ös év veszteséges volt, aminek az okát a következőkben jelölték meg:

• Kikötőfelügyelőség által épített partfal megrokkant, vita helyett saját költségen állították helyre.
• Pünkösd hetében két vihar volt. A Balaton elvitte a strand homokját és az orkán lesodorta a strand tetőzetét, 12 348 P-be került a helyreállítás. (Emlékeztetőül 1935-36 évek bruttó átlagbevétele 32 325,- P volt.) A megáradt Remete patak iszappal hordta tele a parkot, a Pannónia Otthon kertjét és a sétautakat. 5 200,- P volt a tisztítás és a javítás ára.
• Az rt. drágán fizette meg az 1924-25 évi olcsó építkezéseket, növekedtek a tatarozási költségek.
• Pöcegödrök tisztítása ez évben 1 349,- P-be került.
• Ki kellett cserélni a Pannónia Otthonhoz vezető villamos vezetéket, amelynek költsége 2 233,40 P-t jelentett.
• Beruházások, és a parcellázási engedély megszerzése 3 éve húzódik, eddig nulla eredménnyel.
• Rossz időjárás volt, hiányzik a régóta emlegetett új szálloda.

Az Új Almádi Újságban ismertetett cikkben már esett szó arról, hogy mennyire hiányzik egy korszerű szálloda Almádiban. Tormay Béla az rt. elnöke a BIB-hez 1934 novemberében írt levelében egy 62 szobás (110 ágyas) szálloda építéséről tesz említést, 14 000 légm³ nagyságban és 580 000,- P várható költséggel. Írja „Cél a fizetőképes hazai és külföldi közönség megnyerése.” (Nincs új a nap alatt! Több mint 66 éve nem változott a cél!) Padányi Gulyás Jenő neves építész készített tervet a szállodára, mint ezt korábbi számunkban már ismertettük, de sajnos anyagiak híján nem épülhetett meg.

1935. március 23-i keltezéssel Stefka Péter mérnök kidolgozott egy parcellázási tervet, amelyik a fövenyfürdőtől a Zsófia Gyermekszanatórium strandjáig terjedő, 42 308 négyszögöl területet osztotta fel a következők szerint:

3 db telektömb, rét	8 197 n.öl
2 db sportpálya	2 738 n.öl
7 db díszkert parcella	1118 n.öl
Utak, sétányok, partfal	10 767 n.öl
51 db villatelek	12 905 n.öl
Balatonhoz csatolva	6 157 n.öl
Nádas szanatórium előtt	426 n.öl
összesen	42 308 n.öl

A megosztás csak terv maradt, mert nem volt rá se pénze, se engedélye az rt.-nek

Kapcsolódó Cikkek

• Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)
• Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (II. rész)
• Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (IV. befejező rész)

Forrás

Új Almádi Újság 2001. (13. évf.) 3. sz. 2. p.