Balatonalmádi

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2015. június 9., 22:29-kor történt szerkesztése után volt. (→‎TisztségviselőkVeszprém Megyei Közigazgatási Adattár 1945-1990)

Cimer.jpg

Balatonalmádi a Balaton északi partján található fürdőhelye. Hét kilométer hosszú partszakaszát változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelik körül, amfiteátrumszerű, egyedülálló fekvést biztosítva ezzel a városnak.

A település négy jellegében jól elkülönülő, de szervesen összeépült városrésze: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava.

Közigazgatási beosztás[1]

  • 1909. A település elnevezése Balatonalmádira változik és nagyközségi rangot kap.[2]
  • 1935. Almádi egyházilag Vörösberény filiája. [3]
  • 1945. január 1-én nagyközség a veszprémi járásban.
  • 1946. január 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. ME. sz. rendeletével a balatonfüredi járást a szentantalfai körjegyzőség községeinek kivételével Zala vármegyétől Veszprém vármegyéhez csatolta. 18 községet csatoltak át (Akali, Alsódörgicse, Alsóörs, Aszófő, Balatonarács, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Felsődörgicse, Felsőörs, Kisdörgicse, Lovas, Nemespécsely, Örvényes, Paloznak, Tihany, Vászoly)[4]
  • 1949. A 4343/1949. MT. rendelet a „vármegye” elnevezést megszűntette, helyette a „megye” elnevezést vezette be.[5]
  • A Minisztertanács 1950. június 1-i hatállyal a községet a veszprémi járástól a balatonfüredi járáshoz csatolta. 144/1950. (V. 20.) MT. sz. rendelet – Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Csajág, Küngös és Vörösberény községeket a veszprémi járástól a balatonfüredi járáshoz csatolta.
  • 1950. június 15. A 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet értelmében a tanácsirendszer megteremtésének első lépéseként megalakult a megyei tanács
  • 1950. augusztus. 15. A 196/1950. (VII. 25.) MT sz. rendelet alapján a járási és városi tanácsok alakultak meg.
  • 1950. október 22-től 1973. április 25-ig a községben önálló tanács és hivatali szervezet működött. Vörösberényben 1971. április 25-ig működik önálló tanács és hivatali szervezet, Almádi és Vörösberény egyesítése Balatonalmádi néven.
  • A NET[6] 1956. január 31-i hatállyal a balatonfüredi járást megszüntette és a községet a veszprémi járásba osztotta be. (NET 1956. évi. 2. sz. határozata)
  • A forradalmi tanács 1956. október 27-én alakult meg 26 fővel.
  • 1958. január 1. A NET 1957. évi 1-11. sz. határozatával Balatonfűzfő néven önálló tanácsú község szervezését határozta el és a községet a veszprémi járáshoz osztotta be. Területét a Balatonkenesétől elcsatolt Fűzfőfürdő, a Királyszentistvántól elcsatolt Izsótelep és Tripolisztelep, a Papkeszi községtől elcsatolt Alsómáma és Felsőmáma, valamint az addig Vörösberényhez tartozó Balatonfűzfő, Fűzfőgyártelep, Papírgyári lakótelep, Szalmássy-telep és Vízművek nevű lakott helyekből alakította ki.
  • A megyei tanács a községet 1970. január 1-i hatállyal nagyközséggé nyilvánította. 40/1969. (XI. 20.) MT. sz. határozat egyes községek nagyközséggé nyilvánításáról. (Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Devecser, Hévíz, Sümeg, Zirc)
  • A 8/1971. NET sz. határozata 1971. április 25-i hatállyal Balatonalmádi nagyközséget és Vörösberény községet Balatonalmádi néven egyesítette. A járási tanácsok megszűntek. Az 1971. évi I. törvény értelmében a járási szintű igazgatás feladatát a MTVB járási hivatalai vették át.
  • A NET 18/1972. sz. határozatával 1973. április 15-i hatállyal Balatonalmádi székhellyel Balatonalmádi és Szentkirályszabadja községek területén községi közös tanács szervezését határozta el.
  • Az MTTH[7] elnöke 1979. január 1-i hatállyal Balatonalmádi községi közös tanács községeit (Balatonalmádi, Szentkirályszabadja) Veszprém város városkörnyéki községévé nyilvánította.
  • Veszprém város irányítása alá tartozó városkörnyéki nagyközségi közös tanács székhelye. (1981. december 31.)
  • 1984. január 1-jével Balatonalmádi nagyközséget városi jogú nagyközséggé szervezték, egyidejűleg Alsóörs (Felsőörs, Lovas), Balatonfőkajár (Csajág, Küngös) közös tanácsú községeket; Balatonfűzfő (Litér) közös tanácsú nagyközséget, valamint Balatonkenese nagyközséget és Balatonvilágos községet Balatonalmádi városkörnyéki községeivé nyilvánították.
  • 1989. január 1-jével a közös tanácsot megszüntették, Balatonalmádiban önálló nagyközségi tanácsot szerveztek; egyidejűleg Szentkirályszabadja községet Veszprém város városkörnyéki községévé nyilvánították.
  • 1989. március 1-jével Balatonalmádi városi jogú nagyközséget várossá nyilvánították.

Tanácsi tisztségviselők[8] 1945-1990

V.B. - elnök - tanácselnök:

  • Erdősi János 1950. október 22. - 1952. május 15.
  • Somodi Lajos 1952. május 16. - 1953. április 30.
  • Vég Imre 1953. június 1. - 1954. április 30.
  • Csányi Ferenc 1954. május 16. - 1954. november 15.
  • Vörös Magdolna 1954. december 1. - 1957. november 13.
  • Csintalan János 1957. november 14. - 1958. április 30.
  • Müller József 1958. július 16. - 1962. február 15.
  • Szabó László 1962. február 16. - 1976. szeptember 30.
  • Éberfi Ferenc 1977. január 1. - 1983. december 31.
  • Rácz István 1984. január 1. - 1990. december 1.
  • Megyery Béláné

V.B. - elnök helyettes:

  • Sári Endre 1950. október 22. - 1953. január 23.
  • Mészáros Imre 1953. február 11. - 1954. január 15.
  • Kelemen János 1954. január 16. - 1954. február 3.
  • Pálfi Gyula 1954. március 1. - 1957. január 15.
  • Novák József 1957. március 1. - 1957. május 31.
  • Csintalan János 1957. október 19. - 1957. november 13.
  • Vörös Magdolna 1957. november 14. - 1958. július 7.
  • Várszegi Zuárd 1958. július 6. - 1960. február 28.
  • Horák István 1960. március 1. - 1960. június 30.
  • Vas István 1960. július 1. - 1962. január 17.
  • Várszegi Zuárd 1962. április 16. - 1969. június 21.
  • Megyery Béláné

V.B. - titkár:

  • Somodari József 1950. október 22. - 1951. november 9.
  • Heitzmann Ferenc 1951. november 10. - 1951. december 17.
  • Kuti Julianna 1951. december 18. - 1952. június 30.
  • Heitzmann Ferenc 1952. augusztus 15. - 1953. február 28.
  • Pécsi István 1953. január 1. - 1953. április 30.
  • Fejes Géza 1953. május 1. - 1956. április 15.
  • Söjtöri János 1956. november 24. - 1957. február 15.
  • Téri Béla 1957. március 1. - 1959. augusztus 7.
  • Pintér Ferenc 1959. augusztus 8. - 1960. szeptember 15.
  • Tóth Miklós 1960. szeptember 16. - 1961. október 31.
  • Szalai László 1960. november 1. - 1967. március 31.
  • Rácz István 1967. április 3. - 1973. április 15.
  • Bors Gyula 1973. április 16. - 1988. szeptember 30.
  • Müllerné dr. Hradszky Erzsébet 1988. október 1. - 1990. december 1.

Forradalmi Tanács tisztségviselői:

elnök:

  • Farkas Béla () 1956. október 27. - 1956. november 4.

tag:

  • Birkus Hubert (laboráns) 1956. október 27. - 1956. november 4.
  • Dr. Katona Emil (vegyészmérnök) 1956. október 27. - 1956. november 4.
  • Dr. Rádai István () 1956. október 27. - 1956. november 4.
  • Adolf Győző () 1956. október 27. - 1956. november 4.

Hivatkozás

  1. ↑ Veszprém Megyei Közigazgatási Adattár
  2. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi múltjából. Új Almádi Újság. 1989. 1. sz. p. 2-3
  3. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi múltjából. Új Almádi Újság. 1989. 1. sz. p. 2-3
  4. ↑ Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, 1982. 295 p.
  5. ↑ Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, 1982. 295 p.
  6. ↑ Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
  7. ↑ Minisztertanács Tanácsi Hivatala
  8. ↑ Veszprém Megyei Közigazgatási Adattár
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Balatonalmádi&oldid=15515”