„Bagolyvár - barokk lakóház” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a (Forrás)
 
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
  
 
„Zircet, azt a borzalomnak, kietlen magányosságnak helyét, mintegy latrok barlangjából tette újra lakhatóvá, és ott néhány szerzetesnek rendházat (a mai Bagolyvárat) emelt, ezzel megalapozva a zirci apátság későbbi helyreállítását.”
 
„Zircet, azt a borzalomnak, kietlen magányosságnak helyét, mintegy latrok barlangjából tette újra lakhatóvá, és ott néhány szerzetesnek rendházat (a mai Bagolyvárat) emelt, ezzel megalapozva a zirci apátság későbbi helyreállítását.”
 +
Horváth Konstantin: Zirc története c. munkájából - „1715—18-ig  felépül  tehát  Zircen    az  első 13  nagyobb  és  15 kisebb  ház,  de  a  szerzetesek számára  még  nem  építettek  hajlékot,  itt  nem laknak  még  állandóan;  hiszen  még  a  zirci
 +
újtelepesekkel  1718.  máj.  2-án  megkötött  szerződés  is Pápáról  van  keltezve  és  ott  írja  alá  a  két  Pápán élő ciszterci:  Schneider  Henrik  és  Regnard Gergely. De  a  zirci  residentia  sem  váratott  soká magára.  Egyelőre  csak ideiglenes  otthont  akartak maguknak  építeni  a  rendtagok  Zircen,  míg  majd a  monostor  föl  nem  épül.  Meg  is kezdődik serényen  a  munka  és  1723-ban  készen  is  lett  a falu  közepén    —  nagyobb  biztonság  miatt  — a  háromszobás,  boltozatos,  pincével,  konyhával, mellékhelyiségekkel  és  kerttel  is  ellátott,  kőből és  téglából  épített  új otthon,  melyben  volt  — annyi  idő  után  Zircen  az  első  —  kápolna.  Mi sem  állott  most  már  útjában  annak,  hogy  az
 +
apátság  átmeneti  pápai  középpontjának  szerepét  átvegye  Zirc,  bármilyen  remeteségnek  is  látszott az  itteni  élet." 
  
 
1718-ban a zirci kovácstól megvette a kovácsműhelyt, aki azt a rombolások után saját költségén építette. Az apátság 250 Ft-ot fizetett érte minden szükséges vasáruval és eszközzel együtt, és bérleti szerződést kötött a kováccsal, hogy minden negyed évben 12 Ft-ot kell fizetnie bérletként. A hozzá beosztott hűséges testvérek segítségével sok egyéb feladatot is hasznosan, gazdaságosan megoldott, például halastavat létesített. Tóbiás apát úr elismerését fejezte ki a jó munkájuk végzéséért. 1722. október 17-én elhunyt, ezzel árván hagyva Heinrichaut és Zircet.
 
1718-ban a zirci kovácstól megvette a kovácsműhelyt, aki azt a rombolások után saját költségén építette. Az apátság 250 Ft-ot fizetett érte minden szükséges vasáruval és eszközzel együtt, és bérleti szerződést kötött a kováccsal, hogy minden negyed évben 12 Ft-ot kell fizetnie bérletként. A hozzá beosztott hűséges testvérek segítségével sok egyéb feladatot is hasznosan, gazdaságosan megoldott, például halastavat létesített. Tóbiás apát úr elismerését fejezte ki a jó munkájuk végzéséért. 1722. október 17-én elhunyt, ezzel árván hagyva Heinrichaut és Zircet.
18. sor: 21. sor:
 
1732. szeptember 27-én Gergely apát úr elhunyt. Helyette 1732. november 13-án Wiesner Gellért atyát választották Heinrichau és Zirc apátjának.
 
1732. szeptember 27-én Gergely apát úr elhunyt. Helyette 1732. november 13-án Wiesner Gellért atyát választották Heinrichau és Zirc apátjának.
  
„1733. augusztus 11-én nagy lelkesedéssel négy testvér (János atya, Róbert atya, Bálint atya és Péter atya) beköltözött az újonnan megépült monostorba. 1733-ban, az átköltözés után a régi rendházat (a mai Bagolyvárat) arra szentelték, hogy kocsma legyen mind az atyáknak, mind a falunak. Méltó elődeink tisztes rendházat építettek, mellé pedig pajtát, ahol az állatokat és a gazdasághoz szükséges eszközöket tartották. A melléképület megmaradt az apátság gazdasági épületének, amelyet az ispán, a gazdaasszony, a kocsis, a tehenészek és a szolgák kaptak meg lakásul.”
+
„1733. augusztus 11-én nagy lelkesedéssel hagyja el ideiglenes otthonát, a residentiát a négy tagból álló ciszterci család és  Reichel Róbert, Patzner Ev. János, Lovszkovszky Bálint és Schneider Péter előkelő vendégek jelenlétében, mozsarak durrogása és 
 +
trombitaharsogás közt vonulnak az új monostorba. (Stiff János, Reichel Róbert és Hartz  Lajos) beköltözött az újonnan megépült monostorba. 1733-ban, az átköltözés után a régi rendházat (a mai Bagolyvárat) arra szentelték, hogy kocsma legyen mind az atyáknak, mind a falunak. Méltó elődeink tisztes rendházat építettek, mellé pedig pajtát, ahol az állatokat és a gazdasághoz szükséges eszközöket tartották. A melléképület megmaradt az apátság gazdasági épületének, amelyet az ispán, a gazdaasszony, a kocsis, a tehenészek és a szolgák kaptak meg lakásul.”
 
Sok nehézséget okozott a monostorból minden apróságért kiküldeni a szolgálószemélyzetet, akik önkényesen szabadon viselkedtek. A szálláson megszálló idegenek gyakran tulajdonítottak el szerszámokat. Ezt jelezték az apát úr felé, aki megengedte, hogy a Hosszúrét irányában, kényelmes helyen egy új majorság helyét kijelöljék, és felépítsék. 1736. szeptember 18-án Seida István atya az új helyen elhelyezte az alapkövet.
 
Sok nehézséget okozott a monostorból minden apróságért kiküldeni a szolgálószemélyzetet, akik önkényesen szabadon viselkedtek. A szálláson megszálló idegenek gyakran tulajdonítottak el szerszámokat. Ezt jelezték az apát úr felé, aki megengedte, hogy a Hosszúrét irányában, kényelmes helyen egy új majorság helyét kijelöljék, és felépítsék. 1736. szeptember 18-án Seida István atya az új helyen elhelyezte az alapkövet.
 
A major építése 1737. mindszentekre (november 1-re) nagyrészt elkészült, de még nem fejeződött be teljesen.
 
A major építése 1737. mindszentekre (november 1-re) nagyrészt elkészült, de még nem fejeződött be teljesen.
 
„1737-ben a faluban lévő régi rendházat, (amely már kocsma volt) és a mellette lévő épületet, 200 Ft-ért eladták az ispánnak, aki egyszerre gyakorolta gazdatiszti feladatát és a paraszti szolgálatot is. 1738-ban még folyt az új majorság építése. Ez év június 20-án a régi rendházban lakók és gazdaságuk az építkezéstől zavartalanul, végleg beköltözhettek holmijukkal és az apátság állataival az új majorságba. 1739-ben a faluban lévő régi majorság gazdasági épülete melletti méhest is eladták.”
 
„1737-ben a faluban lévő régi rendházat, (amely már kocsma volt) és a mellette lévő épületet, 200 Ft-ért eladták az ispánnak, aki egyszerre gyakorolta gazdatiszti feladatát és a paraszti szolgálatot is. 1738-ban még folyt az új majorság építése. Ez év június 20-án a régi rendházban lakók és gazdaságuk az építkezéstől zavartalanul, végleg beköltözhettek holmijukkal és az apátság állataival az új majorságba. 1739-ben a faluban lévő régi majorság gazdasági épülete melletti méhest is eladták.”
 
+
„A deszkákért Hajmáskérre vagy Bakonybélbe kellett menni Zircről, ami nagyon megdrágította ezt a nélkülözhetetlen építőanyagot; 
 +
1745-től kezdve a régi metsző  helyén, az ott épült lisztőrlő malom lefolyó vizével újra deszkametsző  malmot  is  hajtatnak,  mely  1791-ben lóerővel is dolgozhat. Az első település helye a régi residentia, a mai nagykorcsma körül, az igazi «Dorf»  volt (ma Kossuth utca). De Zirc  meglehetősen gyarapszik; 1745-ben újra  sokan jelentkeznek, kik  irtásra hajlandók, ha ennek fejében letelepedhetnek; ezek a  falutól  nyugatra  kaptak  irtáshelyet,  ahol hamarosan  föl  is  építettek  több  mint  10  házat:  az  a  Neustift (ma Reguly utca).
  
 
A nagyvendéglőről 1905. március 4-én Wolf János leiratot készített
 
A nagyvendéglőről 1905. március 4-én Wolf János leiratot készített
54. sor: 59. sor:
 
=Forrás=
 
=Forrás=
  
 +
*[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/web/Wiki/Zirc/Zirc_tortenete.pdf / Horváth Konstantin: Zirc története]
 
* Dombi Ferenc helytörténész
 
* Dombi Ferenc helytörténész
 
* http://www.bagolyvarfogado.hu/
 
* http://www.bagolyvarfogado.hu/

A lap jelenlegi, 2019. június 11., 12:50-kori változata

Épített örökség


AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE

1715-ben Ackerman Tóbiás, Heinrichau és Zirc apátja másodszor küldte vissza a zirci gazdaság helyreállítására Schneider Péter adminisztrátori atyát, és melléje segítőnek kijelölte Regnard Gergely atyát.

„Zircet, azt a borzalomnak, kietlen magányosságnak helyét, mintegy latrok barlangjából tette újra lakhatóvá, és ott néhány szerzetesnek rendházat (a mai Bagolyvárat) emelt, ezzel megalapozva a zirci apátság későbbi helyreállítását.” Horváth Konstantin: Zirc története c. munkájából - „1715—18-ig felépül tehát Zircen az első 13 nagyobb és 15 kisebb ház, de a szerzetesek számára még nem építettek hajlékot, itt nem laknak még állandóan; hiszen még a zirci újtelepesekkel 1718. máj. 2-án megkötött szerződés is Pápáról van keltezve és ott írja alá a két Pápán élő ciszterci: Schneider Henrik és Regnard Gergely. De a zirci residentia sem váratott soká magára. Egyelőre csak ideiglenes otthont akartak maguknak építeni a rendtagok Zircen, míg majd a monostor föl nem épül. Meg is kezdődik serényen a munka és 1723-ban készen is lett a falu közepén — nagyobb biztonság miatt — a háromszobás, boltozatos, pincével, konyhával, mellékhelyiségekkel és kerttel is ellátott, kőből és téglából épített új otthon, melyben volt — annyi idő után Zircen az első — kápolna. Mi sem állott most már útjában annak, hogy az apátság átmeneti pápai középpontjának szerepét átvegye Zirc, bármilyen remeteségnek is látszott az itteni élet."

1718-ban a zirci kovácstól megvette a kovácsműhelyt, aki azt a rombolások után saját költségén építette. Az apátság 250 Ft-ot fizetett érte minden szükséges vasáruval és eszközzel együtt, és bérleti szerződést kötött a kováccsal, hogy minden negyed évben 12 Ft-ot kell fizetnie bérletként. A hozzá beosztott hűséges testvérek segítségével sok egyéb feladatot is hasznosan, gazdaságosan megoldott, például halastavat létesített. Tóbiás apát úr elismerését fejezte ki a jó munkájuk végzéséért. 1722. október 17-én elhunyt, ezzel árván hagyva Heinrichaut és Zircet. Tóbiás apát úr halála után 1723. január 25-én Wiklas Antalt választották a heinrichaui és zirci apátság élére. 1723. szeptember 24-én ellátogatott Magyarországra, ahol megtekintette a zirci apátságot és a hozzá tartozó területeket. Két hétig szemlélte a fejlődés útját. Kíséretéből Hontz Lajos adminisztrátor itt maradt, és innen segítette a zirci gazdálkodás útját. Az apát 1000 Ft segélyt átadott az adminisztrátor úrnak, hogy az Istennek és a szerzeteseknek újra ház épüljön Zircen. 1724-ben Wiklas Antal apát úr a monostor újjáépítésére további 3000 Ft-ot adományozott a heinrichaui pénztárból, amit a gazdaság bővítése céljából még 1000 Ft-tal megtetézett. A nagytiszteletű apát úr 1724. szeptember 12-én lemondott apáti beosztásáról, mely lesújtóan érintette Zircet.

Új apátválasztás csak 1725. november 8-án volt, ahol Regnard Gergely atyát választották meg Heinrichau és Zirc vezetésére. Közben az új zirci rezidencia épülete folyamatosan épült, melyet még Pápáról irányítottak.

„1726. március 17-én a Pápán élő atyák megkapták Gergely apát úr atyai parancsát, hogy ebben a remeteségben lakjanak. Ezt sok nehézség akadályozta, így csak 1726. július 9-én történt meg a zirci kietlenségbe való átköltözés 20 szekrényi holmival.” Gergely apát 1726. október 28-án Heinrichauból Zircre jött, ahol a környező gazdaságokat is meglátogatta, majd kipihenve fáradalmait 1726. november 2-án kijelölte az új templom és monostor helyét a régi monostor közelében. 1727. május 25-én Hontz Lajos atya ünnepélyesen lerakta a templom alapkövét 1732. szeptember 27-én Gergely apát úr elhunyt. Helyette 1732. november 13-án Wiesner Gellért atyát választották Heinrichau és Zirc apátjának.

„1733. augusztus 11-én nagy lelkesedéssel hagyja el ideiglenes otthonát, a residentiát a négy tagból álló ciszterci család és Reichel Róbert, Patzner Ev. János, Lovszkovszky Bálint és Schneider Péter előkelő vendégek jelenlétében, mozsarak durrogása és trombitaharsogás közt vonulnak az új monostorba. (Stiff János, Reichel Róbert és Hartz Lajos) beköltözött az újonnan megépült monostorba. 1733-ban, az átköltözés után a régi rendházat (a mai Bagolyvárat) arra szentelték, hogy kocsma legyen mind az atyáknak, mind a falunak. Méltó elődeink tisztes rendházat építettek, mellé pedig pajtát, ahol az állatokat és a gazdasághoz szükséges eszközöket tartották. A melléképület megmaradt az apátság gazdasági épületének, amelyet az ispán, a gazdaasszony, a kocsis, a tehenészek és a szolgák kaptak meg lakásul.” Sok nehézséget okozott a monostorból minden apróságért kiküldeni a szolgálószemélyzetet, akik önkényesen szabadon viselkedtek. A szálláson megszálló idegenek gyakran tulajdonítottak el szerszámokat. Ezt jelezték az apát úr felé, aki megengedte, hogy a Hosszúrét irányában, kényelmes helyen egy új majorság helyét kijelöljék, és felépítsék. 1736. szeptember 18-án Seida István atya az új helyen elhelyezte az alapkövet. A major építése 1737. mindszentekre (november 1-re) nagyrészt elkészült, de még nem fejeződött be teljesen. „1737-ben a faluban lévő régi rendházat, (amely már kocsma volt) és a mellette lévő épületet, 200 Ft-ért eladták az ispánnak, aki egyszerre gyakorolta gazdatiszti feladatát és a paraszti szolgálatot is. 1738-ban még folyt az új majorság építése. Ez év június 20-án a régi rendházban lakók és gazdaságuk az építkezéstől zavartalanul, végleg beköltözhettek holmijukkal és az apátság állataival az új majorságba. 1739-ben a faluban lévő régi majorság gazdasági épülete melletti méhest is eladták.” „A deszkákért Hajmáskérre vagy Bakonybélbe kellett menni Zircről, ami nagyon megdrágította ezt a nélkülözhetetlen építőanyagot; 1745-től kezdve a régi metsző helyén, az ott épült lisztőrlő malom lefolyó vizével újra deszkametsző malmot is hajtatnak, mely 1791-ben lóerővel is dolgozhat. Az első település helye a régi residentia, a mai nagykorcsma körül, az igazi «Dorf» volt (ma Kossuth utca). De Zirc meglehetősen gyarapszik; 1745-ben újra sokan jelentkeznek, kik irtásra hajlandók, ha ennek fejében letelepedhetnek; ezek a falutól nyugatra kaptak irtáshelyet, ahol hamarosan föl is építettek több mint 10 házat: az a Neustift (ma Reguly utca).

A nagyvendéglőről 1905. március 4-én Wolf János leiratot készített

  • A nagyvendéglő 1900-ban új tetőt kapott.
  • Kocsiszín épült 1899-ben, hossza: 15,10 m, szélessége: 8,15 m.
  • Pince épült 1836-ban.
  • Tekepálya előtti fészer épült 1889-ben,hossza: 9 m, szélessége: 4,25 m.
  • Sertésól, tyúkól épült 1892-ben, hossza: 3,70 m, szélessége: 2,80 m.
  • Árnyékszék épült 1892-ben.
  • Jégverem épült 1887-ben, d=5,60m, bejárati folyosó 4,20x2,60 m.

Az akkori Nagyvendéglőt (a mai Bagolyvárat) az 1900-as évek elején Masszi János és neje Scherer Janka bérelte, akik Tóth Imrétől és nejétől, Krancz Erzsébettől vették át. 1914. január 1-től a Nagyvendéglőt Streibl Miklós veszi bérbe az apátságtól, melyet 1950-ig a család vezetett. 1906-ban a Nagyvendéglőben alakult meg a Zirci Gazdaközösségi Társulat, akik egy állandó helyiséget béreltek kulturális célok és más megbeszélések, táncmulatságok megtartására. 1949-1954-ig a Bányaügyi Minisztérium Dudar bánya irodái voltak benne. 1954-től pedagógus szolgálati lakás lett. Otthont adott pedagógus családoknak, egyedülálló tanároknak és óvónőknek. 1956-ban a felújítási terv meghiúsult. Az 1980-as években az épület üressé vált, állapota a 2012-es felújításig egyre romlott.


THM 0002590845.jpg
"A Bagolyvár - barokk lakóház Zirc város legrégebbi épületeként nyilvántartott barokk műemlék. A barokk fogadó 1723-ban épült, Zirc város legrégebbi épülete. Ez az épület volt a ciszterci rend otthona, ahonnan az 1726-os évektől az újratelepítési és építkezési feladatokat irányították. Ebben az épületben alakították ki Zircen a török hódoltság után az első kápolnát. Az épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu veszi közre, amelyek a lovas kocsik (hintók) be- és kihajtására szolgáltak. Az apátsági épület kiskvadruma 1733-ban készült el, ekkor hagyták el az építkezést irányító rendtagok az ideiglenes otthonukat, amit a Ciszterci Apátság a továbbiakban is saját tulajdonaként megtartva bérbe adott és a bérlők fogadónak hasznosítottak (Öreg kocsmának is hívták). Itt pihentek meg a Bakonyon keresztül hajtó meszes, faszenes, tüzifás stb. fuvarosok. Lovaikat istállóba köthették, a szállítmány fedél alatt lehetett, a kocsisok szállást és kosztot kaphattak. Az épületet 1946-ban államosították. Napjainkban magántulajdonban lévő védett műemlék. A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján"

A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján


Forrás