BYC története
A Balatoni Yacht Club története 1912-1937
A Balatoni Yacht Club alapításának gondolata 1912. év nyarán Balatonvilágoson született. Néhány lelkes vitorlázó, látta a yachtsport iránt megnyilvánuló széleskörű érdeklődést és felismerte ennek a sportnak a Balatonkultusz fejlesztésére kiható fontosságát, elhatározta, hogy a yachtsport tervszerű népszerűsítése céljából egy olyan szervezetet létesít, amely alkalmas annak demokratikus irányban való terjesztésére.
A Balatoni Yacht Clubot tehát egyrészt a sportérdek, másrészt pedig a balatoni vitorlázóknak az a kívánsága hozta létre, hogy a kisebb-nagyobb balatoni helyeken szétszórtan lakó vitorlázók egységes irányítás mellett fejthessenek ki minél intenzívebb tevékenységet a nemes yachtsport érdekében.
A sportérdek az volt, hogy a vitorlázásnak is legalább két club legyen méltó képviselője, már csak azért is, hogy a nemes versengés megindulhasson. Az 1883. évben alapított Stefánia Yacht Egylet-ből alakult „Királyi Magyar Yacht Club" egymagában nem tölthette be hivatását, működési területe pedig akkoriban csaknem kizárólag Balatonfüred és Balatonföldvár vidékére szorítkozott. Ez a két szempont, t. i. a sportérdek és a szétszórtan lakó sportolók tömörítése bírta rá Balatonvilágos és a közvetlen szomszédos Balatonaliga fürdőtelepek nyaralótulajdonosainak egy kis, de lelkes csoportját 1912. év nyarán arra, hogy mozgalmat indítsanak egy új balatoni yachtsport egyesület alapítására. Ugyanekkor más balatoni helyeken is felmerült ugyanez a kívánság a yachtsport barátai körében, ezért a világosiak elhatározták, hogy a tervezett clubot Aligával együtt a szomszédos Kenésére, a szemben lévő Almádira és általában a Balaton egész felső medencéjére kiterjesztve, "Félsőbalatoni Yacht Club" név alatt fogják megalapítani. A sportembereknek ez a tömörülési szándéka elvitathatatlanul Világoson mutatkozott legkorábban és legerőteljesebben. Ennek egyszerű oka az volt, hogy éppen Világoson voltak aránylag a legkedvezőtlenebbek a terepviszonyok és a vitorlázók az alakítandó club révén óhajtották a sport intenzívebb fejlesztéséhez szükséges erkölcsi és anyagi eszközöket összehozni és megteremteni az alapot egy clubház célokra is alkalmas teleltető, hajóhíd, idővel pedig kikötő létesítésére is.
Az aligaiakkal egyesült világosiak a club irattárában ma is látható nyomtatott alapítási tervezetet egy „Felsőbalatoni Yacht Club" megalapítására 1912. év őszén szétküldötték az érdekelt felsőbalatoni ismerősöknek és a napilapoknak is, amelyek kommentárjaikban pártolólag ismertették a szép tervet. A gondolat visszhangra talált, mégpedig nemcsak a Balaton felső, hanem az alsó medencéjében lakó sportemberek körében is, akik azt örömmel üdvözölték és szintén csatlakozni óhajtottak. Tömegesen érkeztek a bejelentések, főleg Lelléről, Boglárról, Keszthelyről, Siófokról és más helyekről is, és hamarosan megindultak a tárgyalások egy oly alakulat létesítésére, amely alkalmas lenne az összes érdeklődőket egy szervezetbe tömöríteni. Az alapítók eleinte úgy tervezték, hogy külön egy felső és külön egy alsóbalatoni yachtclubot alapítanak, az egyiket aliga-világosi, a másikat pedig lellei, vagy más alsó balatonparti székhellyel. Mások azt javasolták, hogy nyaralóhelyenkint alakuljon egy-egy club, amelyek azután egy közös yacht központba tömörülnének. Végre megtalálták a középutat egy olyan alakulatban, amelynek Budapesten van a székhelye, az egyes nyaralóhelyeken pedig egységes szabályok szerint és mégis teljes autonómiával működő osztályok fejtik ki a sporttevékenységet. Ez a megoldás már csak azért is szerencsésnek ígérkezett, mert a club törzsét alkotó alapító tagok már akkor is túlnyomó részben budapesti lakósok voltak és ma is azok, tehát tíz nem nyári hónapban is állandóan összejöhetnek és így eszmecseréket folytatva, könnyen megcsinálhatták a nyári hónapokra vonatkozó terveiket.
A megalakulást megelőző több előértekezleten a már említett osztály-autonómia mellett, a legnagyobb vita a club színei és jelvénye körül folyt. A clubszínek megállapításánál a szakemberek kifejtették, hogy amíg a szárazföldön a mérnökök által használt fehér-piros színek a legalkalmasabbak, addig a víz és az égbolt között az élénksárga alapon elhelyezett búzavirágkék szín adja a legalkalmasabb színösszetételt. Ehhez a véleményhez döntőleg járult hozzá egyik alapító tagunk, — aki a „M. A. C."-nak is lelkes tagja volt, — indítványa, hogy a közismert kék-sárga MAC-színeket tegyük magunkévá, amit egyhangú határozattá emeltek.
Igen szerencsés megoldást nyert ugyanakkor a clubjelvény kérdése is azzal, hogy a yacht szó első betűjével a kék színű ,,Y"-nal a sárga színű háromszögű mezőnyt három részre osztottuk, jelezvén evvel is az alapítóknak azt a szándékát, hogy a club működését mind a három vármegye balatoni területére kívánják első sorban kiterjeszteni.
Ilyen előzmények után alakult meg mintegy 30—40 taggal 1912. december 17-én Budapesten a „Venezia kávéház" (Gresham palota) különtermében a „Balatoni Yacht Club", a világosiak által tervezett „Felsőbalatoni Yacht Club" helyett.
Az alakuló közgyűlés, amelyet dr. Philippy Ödön kir. táblabíró vezetett, az elnöki tisztséget betöltetlenül hagyta, a club alelnökeivé Simaházy-Tóth Ede balatonaligai és Engel Ernő balatonvilágosi földbirtokosokat választotta, az alakuló közgyűlést követő választmányi ülésen pedig a club első kapitánya dr. Jordán Károly, titkára Kleindin Hugó lett, aki e tisztséget ma is viseli. A club pénztárosa Pejtsik Károly, háznagya dr. Szilágyi Viktor, ügyésze pedig dr. Szeless Ödön lett.
Meg kell említeni, hogy ezen az első ülésén már szóvá tette Pejtsik Károly, hogy szükség volna egy magyar yacht újság megindítására. Ezt az eszmét a választmány is magáévá tette, a szép tervet azonban csak a háború után lehetett megvalósítani. Ugyanekkor alakult meg a club első „Aliga-Világosi osztály"- a is, amelynek első elnökévé Simaházy-Tóth Edét választották meg.
A club alapszabályait a m. kir. belügyminiszter 1913. április 17-én 32.247/1913/V—a sz. alatt kelt leiratával hagyta jóvá. Az alapítók már az alapításkor kimondották, hogy mihelyt meg lesz a kellő érdeklődés, Budapesten is fognak egy dunai yacht osztályt létesíteni. Kimondották továbbá azt is, hogy az ifjúságnak a yachtsporttal való megkedveltetésével, annak a tengerészeti pályára való előnevelésével intenzíven fognak foglalkozni és hogy az ifjúsági tagoknak a clubban — bizonyos korlátozással — megfelelő működési teret biztosítsanak. Kimondották végül a Balatonkultusz ápolásának szükségességét és evvel kapcsolatban a magyar nemzeti hazafias irány állandó ébrentartását is.
Az alapítóknak a clubhoz fűzött reményei valóra váltak, mert a későbbi események az alapításkor hangoztatott kilátásokat igazolták.
A clubnak az alapításakor kitűzött célja a fentiek szerint: a vitorlás yachtsportnak (vízi- és jégsportnak) a magyar belvizeken, elsősorban a Balatonon, majd a Dunán, később pedig az egyéb hajózható belvizeken (Velencei tó, Tisza stb.) való terjesztése oly módon, hogy mindazokon a helyeken, ahol megfelelő számú (legalább 10) tagjai vannak — teljes autonómiával bíró — osztályokat létesít, amelyek a központi választmány egységes — budapesti — irányítása mellett közös lobogó alatt, egységes szabályok szerint működve, az összetartás erkölcsi és anyagi erejével fokról-fokra valósítják meg mindazokat a feladatokat és teendőket, amelyek a vitorlás yachtsportnak népszerűvé és biztosabbá tételére szükségesnek és jónak mutatkoznak.
A club céljának megfelelően nyomban alapítása után verseny- és rendszabályokat alkotott, megcsinálta az osztályok autonómiájához szükséges ügyrendet, megszervezte ennek megfelelően az egyes osztályait, amelyek ezidőszerint Balatonaliga—Világoson, Almádiban, Balatonfüreden, Siófokon, Balaton-Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonbogláron működnek.
A versenyszabályok megalkotásánál igen nagy nehézséget okozott az a körülmény, hogy a Balatonon akkor alig volt két egyforma méretű és egyenlő vitorlanagyságú hajó található. A versenyzési kedv azonban ennek ellenére is megvolt, de megfelelő szabályok nélkül nem lehetett versenyeket rendezni, annál kevésbbé, mert a club akkori sportbizottságának javaslatára a választmány úgy határozott, hogy sok más sportág módjára a vitorlás sportban is a versenyeknél az elsőséget és általában a helyezettségeket a lehetőleg egyenlő esélyek mellett küzdő versenyző hajók közül nem a sorrendben elsőnek, illetve korábban beérkező hajók vezetőjének fogja odaítélni, hanem azoknak, akik a versenyzésnél a legnagyobb ügyességet, általában nagyobb rátermettséget tanúsítják.
Ezen rendkívüli nehéz és kényes kérdést dr. Jordán Károly nagyszerűen oldotta meg az általa konstruált, ú. n. sebességi szám képletével, amelynek alkalmazásával minden egyes vitorláshajó, a sebességét előnyösen vagy hátrányosan befolyásoló pontosan megállapított méretei alapján megkapta a maga állandó sebességi számát, amely annál magasabb, minél nagyobb sebesség érhető el az illető hajóval, így pl. a 2 sebességi számú hajó az 1 sebességű számú hajóval versenyezve csak akkor győzhetett, ha az előírt távot fele annyi idő alatt futotta be, mint amennyit az 1 sebességi számú hajó elért. Igen természetes, hogy ez a formula —, mint általában minden handicapszabály — sem volt abszolút igazságos és így bár jobb megoldás híján éveken át érvényben volt, mégis csak addig alkalmaztuk, amíg az osztályhajórendszer és evvel az előnyadás nélküli versenyzés lehetősége átment a köztudatba és amióta a sportolók osztályhajókat építtetnek.
1913
Az alapszabályok jóváhagyása után a club hivatalos átiratban értesítette a balatoni érdekelteket megalakulásáról, amelyek közül az akkor még egyetlen vitorlás club, a „Magyar Yacht Club" Harkányi József akkori vicecommodore aláírásával örömmel üdvözölte az új club megalakulását és jóakaratú támogatását hangsúlyozta.
Április havában örömhír érte a club alapítóit. Megkaptuk a M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium leiratát, amelyben a minisztérium a club korábbi beadványára válaszul közölte, hogy Balatonaliga—Világos között megépíti az állami kikötőt, egyben tudatta azt is, hogy április 2-án kelt 19.298/913. sz. a. leiratában a Balatoni Kikötők M. Kir. Felügyelőségét utasította a club által kért kikötő és csónakmenhely megtervezésére. Valóban, nem a clubon múlott, hogy ez az elhatározás azóta sem vált valóra.
Április 28-án Budapesten a Yildiz kávéház (Rákóczi-út) különtermében tartotta meg a club második osztálya a Balatonlellei osztály alakuló közgyűlését Csépai Jenő vezetésével. Az osztály első elnöke, dr. Vaszilievits János Budapest-székesfőváros alpolgármestere lett, kapitánnyá Leipold Lajost, pénztárossá Stenzer Józsefet, ellenőrré Izsák Tibort, titkárrá Lendvay Miklóst választották meg. A megalakulást dr. Szeless Ödön tevékenysége nagy mértékben segítette elő.
Ugyanebben a hónapban jóváhagyta a club központi választmánya a club verseny- és rendszabályait és megalakította a sportbizottságot, júniusban pedig megalakítja a club Balatonszemesi osztályát, amely a Balatonszemesi Fürdőegyesület akkori Yacht osztályából alakult át, mint első testületi osztály. Ennek az osztálynak megalakulása Iszer Károly, az országoshírű sportember kezdeményezésének volt köszönhető.
A club maga alkotta versenyszabályokkal rendezte 1913. augusztus 17-én Balatonszemesen az első nyilvános vitorlásversenyét, amelynek, valamint későbbi versenyeinek eredményeit ezen évkönyvünk másik helyén ismertetjük részletesen.
Ezen yachtverseny után Balatonszemesen rendkívüli közgyűlést tartottak és közfelkiáltással választották meg a club első elnökévé gróf Hunyady Józsefet, akinek sportszeretete, áldozatkészsége és a club iránt megnyilvánuló állandó éber figyelme erős mértékben járult hozzá a club későbbi fejlődéséhez.
Augusztus 24-én alakult meg Balatonalmádiban a club egyik, hely szempontjából igen fontos és mai napig is legnagyobb osztálya, a Balatonalmádi osztály, amelynek első elnöke dr. Kovács Gyula min. tanácsos, első kapitánya Grofcsik János volt. Az osztály megalakulása Grofcsik János érdeme, aki nemcsak az első szervezés körül kifejtett munkásságával, hanem későbbi tevékenységével a club központi választmányában és különösen sportirányú működésével és az ifjúság sportszerű előnevelésével, valamint tanításával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az alakuló közgyűlés az osztály elsőrendű feladatává tűzte ki Balatonalmádiban a clubház mielőbbi megépítését.
Véletlenül ugyanazon a napon alakult meg Balatonbogláron a club Boglári osztálya, amit szintén dr. Szeless Ödön, a club egyik leglelkesebb alapítója készített elő. Az osztály első elnöke, óhegyi Schwaab Alfréd altábornagy, kapitánya Krása Jenő, helyettese Négyessy György, titkára Wollák András, pénztárosa Tőke Ignác lett.
A club központi választmánya az osztályok megalakulását szeptember hó 30-án dr. Fináczy Béla alelnök (egyben a szemesi osztály elnökének) elnöklése alatt tartott ülésén hagyta jóvá, egyben ugyanezen ülésen elhatározta, hogy a vitorlás sportban használatos idegen szavak kiküszöbölésére szakszótárt fog szerkeszteni, aminek előkészítésével, a már ekkor erősen működő sportbizottságot bízta meg. A szakszótár összeállításával jelenleg Benzsay Kálmán clubtagunk foglalkozik. Elhatározta továbbá ezen ülés azt is, mivel a tagok létszáma már meghaladta a 200-at, hogy a club ügyvezetését — beleértve a tagdíj-ügyeket is, — az osztály önkormányzat sérelme nélkül a budapesti ügyvezetésnél összpontosítja.
