Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB

Könyvtár története:

     Zircen apátsági, iparosköri, katolikus legényegyleti, kaszinó és gazdakör könyvtárak működtek a 20. század elején, ebből nem nyilvános jellegű az apátsági könyvtár volt. A második világháború előtt fennálló könyvtárak a hadműveletek során nagyrészt elpusztultak, elkallódtak, kis részben pedig beolvadtak a népkönyvtárak állományába. A Veszprémi Körzeti Könyvtár 1949-ben létesített népkönyvtárat Zircen, amely 1954-ben egy főfoglalkozású dolgozóval önálló községi könyvtárrá alakult. A járás területén lévő könyvtárakat 1951-1956 között szakmailag a Pápai Járási Könyvtár irányította és látta el könyvanyaggal.
     1952-ben a Minisztertanács határozatban a tanácsok feladatává tette a közművelődési könyvtári hálózat létesítését és fenntartását.
     A zirci könyvtár leltárkönyvének első bejegyzése: 1953. március 14., azonban önálló költségvetésű intézményként 1955-től jelenik meg - és községi könyvtárként kezdi meg működését a Kossuth utca 11. szám alatt (ma Szent Hubertus Patika), mostoha körülmények között: a kölcsönző-olvasóterem-raktár funkció egyetlen helyiségbe szorul. Heti 20 órában kölcsönöznek, a könyvek mellett diafilmeket is. A könyvtárnak három fiókja van: Tündérmajorban, Aklipusztán és a Járási Kórházban.
     1956-ban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a művelődésen belül szabályozta a könyvtárak hálózati rendszerének kiépítését és együttműködését.
     A pápai járástól Zirc 1956. március 1-jétől veszi át 29 település népkönyvtárának ellátását, állománya ekkor 2296 kötet. A népkönyvtárak saját állománya néhány kötetből állt. A letéti törzsállományt a veszprémi és pápai könyvtár anyagából átleltározással helyezik át a zirci járási könyvtárhoz. A raktárhelyiség a könyvtártól 500 méterre volt. A falusi népkönyvtárak könyvtárosai elsősorban pedagógusok voltak, a járási tanácstól - a járási könyvtár vezetőjének javaslatára a forgalmi statisztika arányában – negyedévente jelképes összegű tiszteletdíjban részesültek. Körülményeik javítására, helyi költségvetési támogatásuk növelésére folyamatosan felhívta a figyelmet a Megyei Könyvtár szakfelügyelete. A Megyei Könyvtár a kultúrpolitika centralizáló elveinek megfelelően rendszeres ellenőrzéssel, ajánlójegyzékekkel, továbbképzések szervezésével, köttetéssel segítette a szakmai munkát.
     A zirci könyvtárvezető kezdetben részmunkaidős, a Járási Tanács VB. Népművelési Csoportjának könyvtárügyi előadója, Boros Györgyné. Ő írja 1956. februárjában: - A könyvtárak működése még mindig elég alacsony szinten áll. Ez részben a községi tanácsok nemtörődömségéből adódik. A Minisztertanács 1952. május 4-én megjelent 2042/13/1952. sz. határozat 9. pontja kimondja: „Az illetékes helyi tanácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a könyvek propagálását, az olvasók számának és a könyvek forgalmának növekedését, az olvasók igényeinek kielégítését”. Ezt a rendelkezést tanácsaink általában nem ismerik, így kiszállásaim alkalmával ezekre most már minden helyen külön felhívom a figyelmet.Ebben az időben hetente 4 alkalommal folyt a helyi részlegben kölcsönzés, a többi napokat a falusi könyvtárak látogatására fordították. Folyamatos propaganda-munkával igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a könyvtár szolgáltatásaira.Különböző émájú kiállításokat is rendeztek. Rendszeresen szerveztek író-olvasó találkozókat, ankétokat. Ilyen volt 1958-ban Németh Imre: Az ősi szó nyomában című könyve kapcsán megrendezett találkozó a szerző bevonásával.
     1959-től kezdik meg a letéti könyvtárakat a helyi tanácsok kezelésébe átadni. A népkönyvtárak tanácsi kezelésbe adását intézményesítésnek hívták, ezzel is nyomatékot adva annak, hogy a községi tanácsok költségvetésükben önálló intézményként, önálló címsoron szerepeltessék a könyvtáraikat. A Járási Könyvtártól való leválást községesítésként említik a korabeli irattári anyagok. A zirci módszertani könyvtáros, Kertész Károly tanulmányi utat tett és részletes beszámolót készített a Komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban szerzett tapasztalatokról a községesítés problémáival kapcsolatban.
     Állományellenőrzés után átadásra kerül: Bakonybél, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Csetény, Gic, Sikátor, Szápár, Románd, Veszprémvarsány. Elavult könyvanyagukat visszavételezték és minisztériumi keretből beszerzett új kötetekkel látták el. A falusi könyvtárak egy-egy szekrényen kívül semmi bútorzattal nem rendelkeztek, néhány településen, ahol a község vezetői is „olvasó emberek”, már otthonosabbá tették a könyvtáraikat. Könyvállományuk összetételét tekintve a mezőgazdasági irodalomra helyezték a fő hangsúlyt. „Az önállóság szervezeti kerete a kis falvak könyvtárain úgy áll, mint gyereken az apja csizmája, amelybe bár teljes erővel igyekeznek, soha nem fognak belenőni, mint ahogy a települések se nőnek, sőt állandóan csökken a lakosságuk.”
     Az állomány növekedésével az elhelyezés egyre inkább gondot jelentett. 1959. áprilisában a Reguly u. 4. szám alá, egy 80 m2 alapterületű, három helyiségből álló épületbe költözik a Zirci Járási Könyvtár. A kölcsönzési idő is megváltozott, már a hét 6 munkanapján álltak az olvasóközönség rendelkezésére. A központi helyen fekvő, világos könyvtárban 35 m2 nagyságú kölcsönzői tér várta az olvasókat, de a szabadpolcos kölcsönzésre csak két év múlva térnek át. 1959. október 27-én a szállítás és a vidéki kiszállások megkönnyítésére a Megyei Könyvtár egy Csepel D. 125 cm3 motorkerékpárt utal ki a Járási Könyvtárnak. A „művelődési autó” szolgáltatásaira (községi könyvcserék, szervezési feladatok, filmvetítések, előadások) havonta egy napon számíthatott a Zirci Járás. December 15-én Vajkai Aurél Bakony című művéből ankétot tart Zircen. Az állománygyarapító és az olvasást népszerűsítő propagandamunka mellett szerephez jut az állományfeltárás: summás katalóguslapok segítségével jelzik, az adott kötet hol található meg a járás területén. A községi könyvtárak szerzeményező munkáját egy csoportos leltárkönyvben követték nyomon, községenként 3-4 lapot számítottak. A gyarapodást és törlést az évközi rendszeres ellenőrzésekkor, az összesítést évenként végezték el. 1960-ban a helyi tanácsok kezelésbe kerül: Bakonygyirót, Bakonynána, Bakonypéterd, Borzavár, Dudar, Fenyőfő, Jásd, Lázi, Lókút, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva és Tés könyvtára. A Járáshoz tartozó minden települési könyvtár a továbbiakban is minden módszertani segítséget megkap, valamint köteles statisztikai adatokat szolgáltatni. A nyár folyamán egyhetes tanfolyamot tartottak a könyvtárosoknak, amelyen 11 fő vett részt.  1960-ban önálló folyóiratot indítottak "Falusi Könyvtáros: a zirci járás könyvtárainak híradója" címmel. A folyóirat az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról számolt be.
     1961-ben minden letéti könyvtár tanácsi kezelésbe került. Részükre továbbra is a Járási Tanács Pénzügyi Osztálya utal ki könyvbeszerzési keretet, a helyi könyvtáros tiszteletdíját a helyi tanácsok biztosítják, negyedéves bontásban. 1961-ben a könyvtár szabadpolcossá vált.
     1962. augusztusában 3 napos tapasztalatcserére utazott el a Veszprém Megyei Könyvtár szervezésében egy busznyi könyvtáros. A programban egy budapesti tudományos könyvtár, a szolnoki, a békéscsabai megyei, a bajai és a kaposvári könyvtár meglátogatása szerepelt. Szegeden, a Szabadtéri Játékokon az Aidát is megtekintették 50,- Ft-os színházjegy ellenében, Harkányban strandolásra is szakítottak időt.
     1962. október 30-án községi könyvtárosok tapasztalatcseréje zajlott Zircen, amelyen a megyei könyvtár igazgatója és a zirci könyvtárosok mellett 21 községi könyvtáros vett részt. A könyvtárak elhelyezési és kölcsönzési gondjainak megtárgyalása, a könyvtárosokra háruló ideológiai népnevelő feladatok mellett felhívták a figyelmet a Könyvbarát és a József Attila olvasómozgalom támogatására.
A járási könyvtár a községi könyvtárak munkáját többek között a felsoroltakkal segítette
- rendszeres szakmai ellenőrzés
- szakmai továbbképzések szervezése
- „füzetkatalógusok” elkészítése
- ajánló bibliográfiák az állománygyarapító munkához – elsősorban az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ mezőgazdasági ajánlói alapján
- letéti állomány nyilvántartása
- könyvtárközi kölcsönzés
- összesített statisztikai adatszolgáltatás a megyei könyvtár és a szakminisztérium felé
- köttetés szervezése
- állományellenőrzés, átadás-átvétel könyvtáros-váltáskor
- késedelmes olvasói tartozások behajtása
- a Könyvtárellátóval kötött szerződések intézése
- a könyvbeszerzésre fordítandó községi költségvetési feladatokat ellenőrzése
- könyvtárhelyiségek berendezése, bútorvásárlások intézése
- a tiszteletdíjas községi könyvtárosok kifizetésének ellenőrzése
- a honorárium elmaradása esetén a község elöljáróinak felszólítása pótkifizetésre
- olvasómozgalmak, propagandamunka
     1965-ben egy 75 m2 alapterületű családi házba költözik a zirci könyvtár, az Ady u. 3. szám alá (ma Segítő Kezek Háza). Az ünnepélyes megnyitóra 1964. május 24-én került sor, melyet irodalmi est követett. Ez az épület 38 évig ad otthont a felnőtt könyvtárnak. Néhány évvel később, 1966 februárjában - az egykor koporsóraktárként működő- melléképületét átalakítják gyermekkönyvtárnak, amely 2002-ben kibővül a nyilvános, ingyenes internet-szolgáltatással. Felnőtt és gyermekkönyvtári kölcsönzés heti 31 órában volt. Csütörtökönként klubszolgálatot tartottak 19-22 óráig. 
1970-ben az ellátórendszer felépítése:
- Járási könyvtár és gyermekrészlege
- Letéti kölcsönzőhely: Aklipuszta, Kardosrét, Járási Kórház, Tündérmajor
- Községi könyvtárak: Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Borzavár, Csesznek, Gézaháza, Csetény, Dudar, Fenyőfő, Jásd, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Eplény, Felsőperepuszta, Pénzesgyőr, Porva, Szápár, Tés.
     Veszprém megyében, 1970-ben elkezdik a járási funkciók felszámolását. A zirci könyvtár 1972. júniusától nagyközségi, „B” típusú könyvtárként működik, a járási funkció a megyei könyvtárhoz kerül. „Kell a jó könyv” címmel, pályázattal egybekötött országos olvasómozgalmat hirdetnek meg.
1989-ig a Nagyközségi, majd Városi Könyvtár ellátórendszeréhez
- 2 letéti könyvtár: Eplény és Felsőperepuszta, Aklipuszta, ROBIX gyáregység és Tündérmajor
- 3 fiókkönyvtár: Olaszfalu, Nagyesztergár, Lókút tartozott. A települések a rendszer-változáskor kiváltak az ellátórendszerből.
     Az állomány lssanként túlnőtt a könyvtár falain, a könyvek egy részének elhelyezésée raktárhelyiséget biztosítottak Aklipusztán a fiókkönyvtár épületében. Az 1990-es évek elején visszaköltöztették a raktáron lévő állományt Zircre, majd az elmúlt néhány év folyamán még kétszeri áthelyezésére került sor, egyre kisebb helységekbe.
     A rendszerváltás első éveiben sajátos helyzet alakult ki. A községek önálló önkormányzatokat hoztak létre, szervezetileg is elhatárolták magukat Zirctől, s könyvtáraikat is fennhatóságuk alá vonták. Először Lókút és Nagyesztergár könyvtára lett önálló községi intézmény, majd 1997-ben Olaszfalu iskolai és községi könyvtára is kivált a hálózatból. 

Jelenlegi épület története:

     1897. november 6. A telket Pacher János kőműves mester árverés útján vásárolta meg az apátság Imre-kert nevű belsőségi telkéből, mely mai a Petőfi Sándor utcai házakat is magában foglalta. A telekért három, az árverésen induló társán felül ő ígérte a legmagasabb összeget: 533 forint kikiáltási ár helyett 1050 forintot. Így ő nyerte el a 49. helyrajzi számú, 533,9 négyszögöl nagyságú területet, mely a 70/c házszámot kapta. 1898-ban épülte fel a telekre az épület, a tulajdonos által.
     1899. szeptember 15-én elhunyt Pacher János. Örökösödési jogcímén a ház és a telek Teréz és Mária nevű lányára maradt, 21 600 korona becsértékben. Ezt követően a házat italmérés céljára vette bérbe Grottó Salamon zirci lakos, aki rövid idő után a bérletet visszaadta. Újabb bérlője a vendéglőnek-kávéháznak Tóth József, zirci lakos, aki 1907-ig bírta a bérletet.

     1907. után Hanák nevű vendéglős vette bérbe 1908. május végéig, majd 1908. június 1-től 1912. május 1-ig Fischl József volt a bérlő.
     A vendéglő-kávéház egyik nagytermét 1898. októberétől a „Zirci Kaszinó" bérelte 1922-ig, melyben könyvtárat is berendeztek.
     Az épület szabad telkén 1904-ben megépítették a befogadó pihenő kocsiszínt (ma Csermák ház és udvar). 
     1905. január 23-án a Pacher lánytestvérek a telket és a rajta álló épületeket örökáron eladták Kohn József és neje, Stern Fáni szápári lakosoknak 24 500 koronáért. 1905. után a bérlőket már ő fogadta fel.
     1910-ben írják le először a Kávéház és vendéglő név helyett a „Hattyú Szálloda" nevet. 

1912. május 16-án Kiss Ernő vendéglős 36 000 koronáért megvásárolta a szállodát, melyet renováltatott, és újból berendezte a kor ízlésének megfelelően szállodának, vendéglőnek, kávéháznak, melyet ezután „Kiss Ernő Hattyú Szállodájának " hívtak. A Zirci Kaszinó a berendezett termét továbbra is bérelte tőle.

     1916. október 1-jén, betegsége miatt Kiss Ernő a „Hattyú Szállodát" 40 000 koronáért eladta Punk Ferenc pálihálási kocsmárosnak. A vendéglő az 1952. évi államosításig „Punk Kávéház" néven ismeretes.
    

A vendéglő épülete szolgált, helyet adott:

• a Zirci Kaszinónak;
• fogorvosi rendelőnek;
• a zirci nyomdának;
• az I.Világháború alatt a zirci Vöröskeresztes kórháznak;
• levente otthonnak;
• bekötő istálló és kocsiszínnek;

kiszolgálta Zirc lakosságának vigalmi életét mulatság, színház, mozi, könyvtár és szálloda formában.
     1945-ben a szovjet parancsnokság helyezkedett el az épület termeiben.
     1949-50-ben az induló bánya kapta meg az épületet, melyben beindították a vájár iskolát.
     1952. március 4-én Zirc község államosítási bizottsága az 1952. évi 4. sz. törvényerejű rendelete alapján állami tulajdonba vette az épületet az államosítási lajstrom 50. sorszáma alatt, úgymint: „üzlet, iskola, lakóház. 265. sz. telekjegyzőkönyvi betét, 294 hrsz. Reguly utca 1-3. sz. ház Punk Ferenc és neje Deutsch Mária volt tulajdona. A községi bizottság végrehajtó megállapításai ellen nem fellebeztek."
     1956. január 26-án készített felvételi alaprajzon még „Punk vendéglő átalakítása" megnevezéssel készült el az első átalakítási tervrajz, mely szerint a Reguly utca felől főzőkonyha, büfé, pénztár, raktárak, öltözők, WC-k, irodák, ebédlő és vigalmi helyiség kerül kialakításra. A József Attila utca felőli részen 8 db vendégfogadó szoba, külön vizesblokkal, a volt színpad helyén (a mozi felőli elidegenített területen) — ahol az 1950-es években Zöldség boltot nyitott a Szövetkezet — büfé-söntés, raktár és illemhelyek egy közlekedőn keresztül az udvarra való kijutással, ahol ekkor még pottyantós WC-k álltak. Az épület e terv szerinti átalakítására nincs adat.
     1962. október 30-án Dudar Bánya zirci Járási Tanács VB-től engedélyt kért a zirci „Bányász Kultúrház" födém-elbontási munkáira.
     1962. június 25. és július 1. között volt a „Bányász kulturális Napok Zircen" — a Bányász Művelődési Házban — melyen a Veszprém megyei bányák művészeti csoportjai vettek részt.
     1971-ben a Bányász Művelődési Ház, melyet a Dudari Bányaüzem Szakszervezeti Bizottsága üzemeltetett, kérte a Zirc Tanács VB-t a közös üzemeltetés megoldására, anyagi okokra hivatkozva. Ezt a Tanács önállóan vállalta és 1972. májusától az intézmény Tanácsi kezelésbe került.
     1972-ben a Művelődési Ház átépítésének első ütemében a belső tereket alakították át. 3 napközis helyiség, irodák, büfé, politechnikai termek, vizes blokkok, klubtermek kerültek kialakításra.
     1973. Kicserélik a régi ajtókat és ablakokat új, fémkeretes szerkezetű nagyobbakra és augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönség számára a megújult épületet.
     1981-ben az iskola zsúfoltsága miatt 5 termet használnak egész napos iskolai napközi otthon céljára az év végéig, ekkor az új iskolába költöznek a napközisek.
     1981. december 31. Megszűnik az Ifjúsági Ház az apátsági épületben, mely a 17/1981. XII. 29. sz. tanácshatározattal összevonásra kerül a Művelődési Házzal —Művelődési és Ifjúsági Központ néven. Az intézmény vezetője Leitner Nándor lett, Ringné Müller Anikó a közös intézményben a szervezési feladatokat látja el, majd később igazgató lesz.
     1987-ben új átalakítási tervet készít Makovecz Imre (emeletráépítéssel könyvtár, színház, mozi, klubtermek).
     A Házban kulturális előadásokat, kézműves foglalkozásokat tartottak Zircnek és vonzáskörzetének, valamint helyet adtak több civil szervezetnek is.
    Külön ünnep volt Zircnek és a könyvtárnak, hogy 2003-ban a negyedik helyre költözött, s 2004. január 17-én ünnepélyesen megnyithatóvá vált a közönség számára, mint Városi Könyvtár és Művelődési Ház — tovább szolgálva városunk kulturális életét.
     2005. májusától az épületbe költözött a helyi Tourinform Iroda is.
     2006-ban, a hazai törvényeknek és az Európai Uniós elvárásoknak is megfelelően újból teljes külső és belső átalakítást végeztek a Városi könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Iroda épületén, melynek avatása, átadása 2006. november 3-án volt.

    2009. májusában az intézmény felvette Békefi Antal zenepedagógus, zenegyűjtő, zeneszerző, karnagy, kántor nevét.

    2012. szeptember 1-jén újabb intézményi átszervezésre került sor. A Tourinform Iroda működtetését a Magas-Bakony TDM Nonprofit Kft. vette át. Zirc Városi Önkormányzat a Stúdió KB–Ifjúsági és Közösségi Házat beolvasztotta a Békefi Antal Városi Könyvtár és Művelődési Házba.  Az összevont közművelődési intézmény három, szakmai önállósággal rendelkező egységgel kezdte meg működését: Városi Könyvtár (József A. u. 1 szám alatti épületben), Művelődési Ház (Alkotmány u. 14. sz. alatti épület), és Stúdió KB - Városi Televízió Zirc (Alkotmány u. 14., emelet).

A zirci Békefi Antal Városi Könyvtár és Művelődési Ház bemutatkozó kiadványa

Forrás:

Benczikné Tóth Magdolna: Mozgókönyvtári feladatellátás a zirci kistérségben 

Bieberné Réz Ágnes szakdolgozata alapján

Dombi Ferenc kutatásai alapján