„Apáti Ferenc” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. ...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet | + | APÁTI Ferenc |
| + | |||
| + | (16. század első fele) költő. | ||
| + | |||
| + | ====== Élete: ====== | ||
| + | |||
| + | Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. | ||
| + | |||
| + | ====== Irodalom: ====== | ||
| + | |||
| + | ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967. | ||
A lap 2011. április 27., 15:24-kori változata
APÁTI Ferenc
(16. század első fele) költő.
Élete:
Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
Irodalom:
ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.
